Inkább fizetett feleségének IV. György angol király, mint hogy együtt éljenek

Választás nélkül

Napjainkban magától értetődőnek vesszük, hogy az európai monarchiák királyi családjainak tagjai szerelemből házasodnak: Nagy-Britanniában Harry herceg nemrég Meghan Markle amerikai színésznővel kötött házasságot, míg Eugénia yorki hercegnő októberben fog feleségül menni Jack Brooksbankhez, a Casamigos Tequila márkanagykövetéhez. A királyi sarjak azonban nem mindig választhattak maguknak ilyen szabadon párt.

A királyi házasságok a történelem során nagyrészt diplomáciai, illetve anyagi megfontolásból történtek: szövetségek fenntartása, illetve létrehozása céljából köttetett a legtöbb, de egy gazdag hozománnyal bíró hercegnő alkalmas volt az esetleg megapadt kincstár feltöltésére is. 1662-ben például II. Károly angol király menyasszonya, Bragança Katalin kétmillió portugál koronát hozott a házasságba, továbbá a marokkói Tanger kikötővárost.

Az ilyen jellegű házasságok gyakran fejlődtek hatékony együttműködéssé, néha akár szerelemmé is. Előfordultak azonban javíthatatlanul boldogtalan párosítások is. Az 1990-es évek során II. Erzsébet brit királynő négy gyermeke közül hárman is (Károly walesi herceg, Anna királyi hercegnő és András yorki herceg) elváltak első házastársuktól, ez azonban régen nem volt ilyen egyszerű folyamat. Az elégedetlen királyok bebörtönöztethették királynéikat, ahogyan II. Henrik angol király tette Aquitániai Eleonórával, illetve kereshetett okot arra, hogy kivégeztesse őket, ahogyan VIII. Henrik tette Boleyn Annával és Howard Katalinnal (Henrik továbbá két másik feleségével, Aragóniai Katalinnal és Klévei Annával való házasságát érvényteleníttette).

A brit királyi család házasságainak történetében azonban nem akad még egy olyan, mint IV. György király házassága Braunschweig-Wolfenbütteli Karolina hercegnővel. A rosszul indult frigy idővel még rosszabbá vált, mélypontját pedig éppen György koronázásán, 1821. július 9-én érte el, amikor a walesi herceg 57 évesen végre édesapja örökébe léphetett.

A férjétől elidegenedett, külföldön élő hercegnő visszatért Angliába, hogy királynévá koronázzák, annak ellenére, hogy György ezt megtiltotta neki. Arra utasította, ne próbáljon belépni a westminsteri apátságba, ahol a szertartás zajlott, Karolina azonban nem hallgatott erre. Amikor megpróbált bejutni, előbb az őrt álló katonák szegezték az állának szuronyaikat, majd a helyettes lordkamarás bezárta előtte a kaput. Miután hasztalan dörömbölt és kiabált a bejutást követelve, végül visszaült hintójába, és elhajtott. Még aznap este megbetegedett, és három hét múlva elhunyt.

1. Választás nélkül
2. Szerencsétlen párosítás
3. Magánügy és közügy

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai