Ilyen volt fénykorában a Tabán

2015. szeptember 4. 12:24

205 évvel ezelőtt, 1810. szeptember 5-én – miközben a lakók többsége a környező szőlőhegyeken szüretelt – egy hatalmas tűzvész szinte teljesen elpusztította Buda egyik legkülönlegesebb városrészét, a Tabánt (Rácvárost). A katasztrófában mintegy százan vesztették életüket, és közel ezer épület égett le teljesen a tragédia során. 1875 júniusában az Ördög-árok nevű patak kiáradása is komoly károkat okozott a városnegyed épületeiben. Bár a szűk utcáival, vendéglőivel és borozóival a többi budai városrész közül kilógó, a művészek által különösen kedvelt negyednek kétségkívül megvolt a maga romantikája, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a 19. század végén a többnyire szegények lakta, csatornázatlan utcákból álló, falusias Tabán lebontásáról határozott. A munkálatok az első világháború és a gazdasági válság miatt elhúzódtak, és a városrészt végül csak az 1930-as évek közepén bontották le. Bár nagyszabású terv született a városrész fürdőparadicsommá történő átalakításáról, a projekt végül nem valósult meg. A Fortepan fotóival emlékezünk a „magyar Montmartre”-ra.

Korábban

• Így vonultunk be Észak-Erdélybe 1940-ben
• Így robogott velünk az úttörővonat
• Így néztek ki a fürdőruhák a 20. század elején

A századfordulótól az első világháború végéig

következő oldal 1 / 2

1. A századfordulótól az első világháború végéig
2. A Horthy-korszak

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
• Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
• A Selyemút „Vörös Hercegnője”
• Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
• Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
• Véres Mária „sosem volt” örököse
• A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
• Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
• Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet