Így nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára

Feketék Ausztriában

A Frigyes és Mátyás közti ellentét újabb háborúskodásba torkollott, miután a császár nem fizette meg az 1479-es békében rá kirótt hadisarcot. Mátyás ezúttal hódítani készült. Az 1482-ben meginduló ausztriai hadjárat nem hozta az előző háborúkban megszokott gyors győzelmeket, ehelyett hosszú, költséges ostromok vártak a fekete seregre. Antonio Bonfini, Mátyás udvari történetírója azt írta az ausztriai erődökről, hogy „a várak megerősítéséhez és védelméhez annyira értenek, hogy ezeket nem lehet nagy erő és öldöklés nélkül elfoglalni”.

Mátyás tehát kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a császár „anyaországát”, az Osztrák Hercegséget készült uralma alá hajtani. „Ki ostromolná meg Hainburgot, Bécset, Bécsújhelyt? Bizony senki, ha csak nem akarja népét idő előtt gyászos sírba vinni” – írta ugyancsak a humanista történetíró.

Hunyadi Mátyás Thuróczy János krónikájában

Bár mindezt már Mátyás dicsőítésére vetette papírra, az említett városok elfoglalása után, de a lehetséges nagy véráldozatokkal Mátyás is tisztában volt, éppen ezért folyamodott előszeretettel a gyors sikerekhez szokott uralkodó a kiéheztetés lassú, de biztos fegyveréhez.

Maga Frigyes udvarával együtt Linzbe menekült Mátyás elől, Bécs védelmét Korneuburg parancsnokra hagyta. A várak kiéheztetése végül meghozta gyümölcsét, sorozatban kapituláltak a hódítót ritkán látott ausztriai városok. 1485. június 1-én, fél évi ostrom után Bécsnek büszke vára is megadta magát a fekete seregnek.

Mátyás lovasszobra Kolozsvárott (Wikipedia / Dennis Jarvis / CC BY-SA 2.0)

Frigyes császár nem küldött felmentő sereget fővárosa megmentésére. A követeknek azt mondta: „éppen így éheztettetek ti engem ezelőtt huszonkét évvel váramba bezárva” – így utalt vészterhes éveire, amikor öccsével, VI. Albert osztrák herceggel harcolt két alkalommal is, a bécsi Burgban védekezve.

1485-től Mátyás székhelyét és udvarát is az elfoglalt városban tartotta, neki is fogott a vár felújításának. Tehát Bécs már az évszázadokig tartó Habsburg-uralom előtt is volt a magyar király székhelye, csakhogy éppen az utóbbi uralkodott az Osztrák Hercegség fölött, és nem fordítva. De Mátyás nemcsak hódítani, hanem uralkodni is tudott. Egy-egy őt képviselő főkormányzó kivételével a helyén maradhatott minden hűséget fogadó hivatalnok.

1. A császár ellen a császárságért
2. Feketék Ausztriában
3. Mátyás Bécsújhelyre vágyik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye