Így alakította át a tuberkulózis a 19. századi divatot

Hosszú szoknyák, méretes pajeszok

A 19. század második felében azonban jelentős változás következett be az orvostudományban: 1882-ben Robert Koch bejelentette, hogy mikroszkópja alatt sikerült kimutatni az elterjedése miatt morbus hungaricusnak is nevezett gümókórt terjesztő bacilusokat. Lassan kikristályosodott, hogy a ragályos fertőzés összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, és bár a nyomor betegségének nevezték, ez pusztított gyakran a gazdagabbak körében is.

A századfordulóra komoly kampányok indultak Európában és a tengerentúlon is a TBC felszámolására. Érdekes módon ez is nagy hatással volt a női divatra: a szakértők szerint ugyanis a hosszú női szoknyák gyakorlatilag felsöprik az utcákon található baktériumokat, és hazaviszik az otthonokba. A szakértők szerint ezt követően kezdett csökkenni a női szoknya hossza. A fűzőt is támadás alá vették, mondván, a légzés és a vérkeringés korlátozása súlyosbítja a tuberkulózis tüneteit. Az új fűződivat már jóval emberbarátibb lett.

Meg kell jegyezni, hogy a férfidivat sem maradhatott ki a kérdésből. A korszakban a dús szakáll, pödört bajusz és/vagy a dús pajesz volt az úr a férfiarcon. Érdekesség, hogy például a briteknél a krími háborúból hazatérő, ott a melegítő tényezői miatt preferáló katonák terjesztették el, azonban Európa-szerte, valamint az Egyesült Államokban is hódított. Akkoriban a borotválkozás nem számított túl higiénikusnak, ugyanis kevésbé tisztították a pengéket. Az 1900-as évekre a szakállt és a bajuszt már „veszélyesebbnek” mondták a borotválkozásnál, így csillaga hamarosan leáldozott.

„Egyszerűen nincs olyan számítási mód, amely meg tudná mondani a káros baktériumok számát, amely az amazóniai őserdőben egy szakállas arcra leselkedik, de az adatok légiókban mérhetőek” – írta Edwin F. Bowers amerikai orvos, a reflexológia úttörője 1916-ban az McClure’s Magazine-ban. „A kanyaró, skarlát, diftéria, tuberkulózis, szamárköhögés, gyakori és nem gyakori megfázás, valamint számos más fertőző betegség kétségtelenül a pofaszakáll sörtéinek útján terjed” – tette hozzá bölcsen. Az ehhez hasonló szakértői megfigyelések hatására a 20. század első felében valóban eltűntek a dús szőrzetek a nyugati világ férfijainak arcáról. A 19. századi, tuberkulózis inspirálta divateszmények ennek ellenére még sokáig a felszínen maradtak. Visszaszorulásukra azt követően került sor, hogy az orvosok egyre többször kezdték ajánlani pácienseiknek a napozást.

1. A TBC-és női ideál
2. Hosszú szoknyák, méretes pajeszok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére