Idegenbe szakadt színészeink – már kapható a Múlt-kor téli száma

Kabos Gyula amerikás évei. A XIX. század végétől kezdve számos magyar színházművész próbált idegenben szerencsét. Néhányan az amerikai filmipar hívására kerekedtek fel, legtöbbjük azonban kényszerből távozott. Sokan a napi gondok elől menekültek, vagy politikai meggyőződésük miatt hagyták el hazájukat. A kárörvendők boldog kórusa mindeközben azt fújta: hát nem lett volna jobb Magyarországon maradni?! Nem tudni, hogy Kabos Gyula feltette-e magának ezt a kérdést küzdelmes amerikai éveiben, de az biztos: neki valóban nem volt sok választása.

Páger Antal kalandos kitérője otthonról hazafelé. Nem éppen klasszikus emigránssors Páger Antalé, de rövid időre azért ő is belekóstolt a hazátlan színészek keserű kenyerébe. Szülőföldjéről történő kényszerű távozása bizonyos szempontból indokolt volt – ezt később ő maga is elismerte egy barátjának írott levelében –, váratlan hazatérése viszont annál kevésbé. A tizenegy évnyi vargabetű szinte említésre sem érdemes Páger 87 évig tartó, kivételesen gazdag életútjából, csakhogy a hosszú távollét okai és nem várt hazatérésének sokáig rejtélyes körülményei megannyi kérdésre szolgálhatnak magyarázatul.

„Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni”. Perczel Zita még húszéves sem volt, s már sikeres színésznőként állt a színpadon. Előbb a Nemzeti Színházba került, jórészt tanára, támogatója, felfedezője, Hettyey Aranka jóvoltából. 1935–1937 között pedig a Vígszínház tagja lett. Számos magyar film szereplője, leghíresebb közülük a Meseautó, amelyben Kovács Vera szerepében aratott nagy sikert. Kissé furcsa előzmények után indult világgá. Ebben szerepet játszott, hogy meg akart szabadulni egy férfitól, hogy aztán egy másiké legyen, akitől nem sokkal később a halál választotta el. Szerelemből, kalandvágyból hagyta el hazáját? Ki tudja?

A magyarság örök szerelmese. Szörényi Éva hetvenöt éves jubileumi estjét Színészdal címmel rendezték meg a hollywoodi Barnsdall Gallery Theatre-ben 2008. április 20-án. A műsort a Duna Televízió is sugározta. Petőfi Sándor e címadó versét, amelyben a költő megkapóan vallott a színművészek feladatáról és kötelességeiről, gyakran szavalta önálló estjein is, az évek során szinte ars poeticájává vált. Sorsa pedig kétségtelenül bizonyítja, hogy a vérzivataros XX. században is lehet a színész apostol az erkölcs mezején.

Tudósok a siralomházban. Tudósnak lenni évszázadokon át meglehetősen veszélyes hivatásnak számított. A szellem emberei az intézményesült hiedelmek folyamatos megkérdőjelezésével olykor az életükkel játszottak. Veszély főként a formabontó teológiai gondolatok megfogalmazásában rejlett: Szervét Mihálynak és Giordano Brunónak is „eretnek” nézetei miatt kellett meghalnia. A kémia területén úttörőt alkotó Antoine Lavoisier esete kilóg a sorból: neki a népharag lett a veszte.

Flörtölés képeslappal. „Tyűh! hát még a világpósta! Hány nyiló rózsa-bimbó bizta a maga legédesebb titkát a névtelenség rejtő fátyla alatt egy kis papirkára; hány lángoló szivü ifju öntötte betükbe a levelezőlapon szent érzelmeit s azonkivül mennyi jovialis tréfát, bohóságot, pajzán ötletet szállitott a világposta a szélrózsa, illetőleg a Károlyi-féle vendéglő nagy és kis termeinek minden irányában” – olvashatjuk az 1898-as gödöllői mulatságról beszámoló újsághírben. De mi is volt ez a levelezős játék? Kiderül a Múlt-kor téli számából.

Ella Fitzgerald, a jazz szégyenlős királynője. Ő volt az első afroamerikai énekesnő, akit Grammy-díjjal tüntettek ki, és mint annyi más sztár, ő is egy véletlennek köszönhette a karrierjét. Táncversenyen indult, de a zsűri azt kérte: énekeljen. Így fedezték fel a társadalom mélyéről, a faji előítéletek gettójából érkező tinédzsert, aki sokáig azzal kereste a kenyerét, hogy bordélyházak előtt őrködött, és kisebb futárszolgálatokkal a maffiának segédkezett.

Oltalomkeresők védőangyala. Sztehlo Gábor hősies kiállása ihlette Radványi Géza Valahol Európában című filmjét, amelyben róla mintázták a főszereplő alakját is. Szobra található a Deák téren, több utca is viseli a nevét. Önzetlen és kivételes embermentő munkáját emléktábla hirdeti három városunkban is, 1972-ben pedig a Magyarországon tevékenykedők közül az elsők között kapta meg a Világ Igaza címet. Sztehlo Gábor mintegy 2000 közvetlen életveszélyben lévő embernek, többségükben gyermekeknek nyújtott menedéket, alakját és tetteit mégis csak kevesen ismerik.   

Téli számunkban olvashattok még Az István, a király rockopera utóéletéről, hét híres üzleti baklövésről, a hazai téliszalámi-készítés előéletéről, a kapitalisták állambiztonsági „üdültetéséről” vagy a császári és királyi katonaszlengről. A képzőművészet szerelmeseivel Geertgen tot Sint Jans rejtélyes módon kettéfűrészelt táblaképét vizsgáljuk meg, a kastélyok szerelmeseit pedig a néhai velejtei Andrássy-kastélyba kalauzoljuk.

A Múlt-kor téli száma november 30-tól kapható az újságárusoknál, valamint a Tesco, Auchan, Interspar üzletekben és a benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója”
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról