Hogyan készítették a palacsintát a középkori Angliában?
2017. március 1. 17:55
A palacsinta már a középkorban is kedvelt finomságnak számított, nem csoda, hogy Angliában a böjti időszak előtti húshagyókedden még egyszer utoljára rendesen belakmároztak belőle minden évben. Egy 13. századi receptben azonban egészen meglepő dolgokkal is találkozhatunk.
Korábban
A keresztény szokások szerint húsvét ünnepét a negyvennapos nagyböjt időszaka előzi meg, amelynek első napja minden évben a húsvét előtti hetedik hét szerdája, vagyis a hamvazószerda. A böjti időszak alatt a hívők tartózkodnak a hús, a tojás, a tej és a zsíros dolgok fogyasztásától. Ezen ételek közös jellemzője, hogy nem voltak elég tartósak ahhoz, hogy negyven nap után is nyugodtan meg lehessen enni őket, a középkorban minden hamvazószerda előestéjén nagy lakomát csaptak a családok a böjti időszakban tiltott ételeikből. Így alakult ki a húshagyókedd ünnepe is, amelyet Angliában palacsintakedd néven is ismernek.
A elnevezés nem véletlen, hiszen a tilalom alá vont tojás, tej és zsír mellé éppen csak egy kis lisztet kellett tenni és meg is volt az összes hozzávaló egy jó palacsintához. A British Library már a 13. századból őriz olyan anglonormand nyelven (1066 után a meghódított angolszászok és a hódító, ófrancia nyelvet beszélő normandok nyelvének keveréke) íródott szövegeket, amelyekben korabeli palacsintareceptek is olvashatók. Az egyik leírás szerint például így kellett elkészíteni sokak kedvenc finomságát:
„Vedd a legjobb fehérlisztet és tojásfehérjét, majd gyúrj belőlük tésztát – de ne túl vastagot –, majd adj hozzá egy kis bort. Azután fogj egy edényt, aminek lyuk van a tetején és tegyél bele vajat, olajat vagy zsírt. Ezután négy ujjaddal keverd meg a tésztát, majd a lyukon keresztül csorgasd bele az edényben lévő forró zsírba. Süsd ki így a palacsintákat, majd szórd meg azokat egy kis cukorral és tálald narancsok kíséretében!”
Meglepő lehet a narancsot a palacsinta hozzávalójaként olvasni, de a középkori szakácskönyv egy másik bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy ezek a „narancsok” valójában disznóhúsból gyúrt húsgolyók voltak, amelyeket a déli gyümölcs mintájára formáztak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05