Hogyan készítették a palacsintát a középkori Angliában?
2017. március 1. 17:55
A palacsinta már a középkorban is kedvelt finomságnak számított, nem csoda, hogy Angliában a böjti időszak előtti húshagyókedden még egyszer utoljára rendesen belakmároztak belőle minden évben. Egy 13. századi receptben azonban egészen meglepő dolgokkal is találkozhatunk.
Korábban
A keresztény szokások szerint húsvét ünnepét a negyvennapos nagyböjt időszaka előzi meg, amelynek első napja minden évben a húsvét előtti hetedik hét szerdája, vagyis a hamvazószerda. A böjti időszak alatt a hívők tartózkodnak a hús, a tojás, a tej és a zsíros dolgok fogyasztásától. Ezen ételek közös jellemzője, hogy nem voltak elég tartósak ahhoz, hogy negyven nap után is nyugodtan meg lehessen enni őket, a középkorban minden hamvazószerda előestéjén nagy lakomát csaptak a családok a böjti időszakban tiltott ételeikből. Így alakult ki a húshagyókedd ünnepe is, amelyet Angliában palacsintakedd néven is ismernek.
A elnevezés nem véletlen, hiszen a tilalom alá vont tojás, tej és zsír mellé éppen csak egy kis lisztet kellett tenni és meg is volt az összes hozzávaló egy jó palacsintához. A British Library már a 13. századból őriz olyan anglonormand nyelven (1066 után a meghódított angolszászok és a hódító, ófrancia nyelvet beszélő normandok nyelvének keveréke) íródott szövegeket, amelyekben korabeli palacsintareceptek is olvashatók. Az egyik leírás szerint például így kellett elkészíteni sokak kedvenc finomságát:
„Vedd a legjobb fehérlisztet és tojásfehérjét, majd gyúrj belőlük tésztát – de ne túl vastagot –, majd adj hozzá egy kis bort. Azután fogj egy edényt, aminek lyuk van a tetején és tegyél bele vajat, olajat vagy zsírt. Ezután négy ujjaddal keverd meg a tésztát, majd a lyukon keresztül csorgasd bele az edényben lévő forró zsírba. Süsd ki így a palacsintákat, majd szórd meg azokat egy kis cukorral és tálald narancsok kíséretében!”
Meglepő lehet a narancsot a palacsinta hozzávalójaként olvasni, de a középkori szakácskönyv egy másik bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy ezek a „narancsok” valójában disznóhúsból gyúrt húsgolyók voltak, amelyeket a déli gyümölcs mintájára formáztak meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur 16:10
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc 13:20
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya 12:00
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác 08:50
- Már a titkosszolgálatban is könnygázzal töltött golyóstoll volt Fleming kedvenc fegyvere tegnap
- Revans Mohácsért, avagy így szenvedtek megsemmisítő vereséget a törökök 1687-ben tegnap
- A hősies pilóták sem tudták megakadályozni a történelem egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját tegnap
- Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése tegnap