Hogyan élték túl a baptisták a Rákosi- és a Kádár-kort?

Felszámolni az egyházakat

A kommunista párt ideológiai célkitűzései között szerepelt az egyházak felszámolása. Vallásos meggyőződés nélküli életet szorgalmaztak a munkástársadalom jövőjében, ahol a hitbeli meggyőződésektől és ideológiáktól mentes, csupán a szovjet értékrendnek és céloknak élő fiatalokat képzeltek el.

„Asszonynak kötelesség, leánynak dicsőség” gyermeket szülni – hirdette Rákosi Mátyás és a Ratkó-féle propaganda, amely semmibe vette az egyház alapvető intézményét, a házasságot, és felszólította az embereket az egyház szempontjából erkölcstelennek minősülő házasságon kívüli gyermekvállalásra. A sikeres karrierlehetőségre is a szovjet értékrend felvállalásán keresztül volt lehetőség. A materialista világszemlélet feltétele volt a főiskolára, egyetemre való bekerülésnek, vagy a munkahelyi előrejutásnak.

Rákosi már 1946 nyarán megkezdte az egyházak elleni támadását: első lépésként az összes egyesületet rendeleti úton feloszlatta. Megközelítőleg 1500 egyesületet érintett ez a rendelkezés, aminek következtében számos egyházi jellegű tevékenységet folytató közösség kényszerült befejezni tevékenységét. Ezt követően megkezdték az egyházvezetők lecserélését párthű szolgákra. Elsőként Ordass Lajos evangélikus püspököt tartóztatták le deviza-bűncselekményre hivatkozva, majd Ravasz László református püspöknek kellett lemondania.

Az evangélikus és református vezetőség „megtisztítása után” a nagyobb hatalmú katolikus egyház ellen indítottak hadjáratot. 1948-ban a parlament megszavazta az összes egyházi iskola államosítását. Az intézkedés 3148 katolikus iskolát érintett. Még ugyanebben az évben letartóztatták Mindszenty József bíboros-hercegprímást a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjára hivatkozva, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. 1950-ben a kalocsai érsek aláírta az államhatalom által szorgalmazott megállapodást, ezzel elismerték a Magyar Népköztársaság alkotmányát, államrendjét, és vállalták a kötelezettséget, hogy felszólítják híveiket a szocialista társadalom építésére és támogatására.

Hogyan élte meg ezt az időt a baptista hitközösség? Miként kezdett az államszocializmus a baptista egyház felszámolásához? Milyen nehézségeket, megszorításokat, szigorításokat és korlátozásokat kellett megélniük az egyházvezetőknek, lelkipásztoroknak és hívőknek? Milyen hatással volt a baptista közösség alakulására a Rákosi- és a Kádár-kor? Az alábbiakban ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához szeretnék közelebb kerülni. Mindehhez a Bereczki Lajos szerkesztésében kiadásra került Krisztusért járva követségben című könyvet veszem alapul, amely a magyarországi baptisták 150 éves történetét mutatja be, emellett Kovács Géza baptista lelkipásztor Életutam; Keresztényként négy társadalmi rendszerben monográfiájára építkezem. 

1. Felszámolni az egyházakat
2. 'De a fejük meg az égben van!' 
3. 1959: a változás éve
4. Ócsa: egy esettanulmány
5. Enyhülő politikai nyomás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"