Hiába próbálta visszaterelni Angliát a katolikus egyház kebelére Mária királynő

Mária nem fogta vissza magát

Mária országlása – elsősorban katolikus hite miatt – konfliktusokkal terhelt volt. A királynő ugyanis Anglia jövőjének zálogát a katolicizmusban látta, ezért megpróbálta visszaterelni hazáját Róma kötelékébe.

Első lépésként 1554-ben egybekelt a katolikus V. Károly német-római császár fiával, Habsburg Fülöppel. Fülöp népes spanyol udvartartást hozott Londonba, amely nem csekély állami pénzt emésztett fel.

Az emelkedő költségek az angol főrendeknél kiverték a biztosítékot. Eközben a királynő a parlamenttel erősíttette meg a pápai főséget Anglia felett.

Habsburg Fülöp és (Véres) Mária boldogtalan házassága

A katolikusok visszatérése az államhatalomba a protestánsok kegyetlen üldözésével párosult. A probléma csak az volt, hogy az új tanok VIII. Henrik vallásreformjának köszönhetően erős táptalajra találtak Angliában.

A protestantizmus a ködös Albionban nem elszigetelt jelenség volt, hanem a társadalom jelentős rétegének hitvallásává vált, így a protestáns prédikátorok és vezetők máglyahalála egyre nagyobb elégedetlenséget szült.

Mária eközben komoly magánéleti válságon is átesett. A királynő képtelen volt teherbe esni, ami súlyos lelki teherként nehezedett rá. Férje, miután a hosszú évtizedekig uralkodó apja, V. Károly lemondott a trónról, II. Fülöp néven elfoglalta a spanyol trónt, és nemigen vágyott vissza Londonba, az idősödő, meddő hitveséhez. Amikor 1557-ben mégis meglátogatta az immár 42 éves asszonyt, és úgy tűnt, Mária teherbe esett, végül kiderült, hogy hasában valójában ciszta nőtt.

Az egyre magányosabb Mária ennek ellenére férje oldalán belépett a francia-spanyol háborúba, aminek az lett a következménye, hogy az angolok végleg elvesztették utolsó kontinentális, francia földön lévő birtokukat, Calais-t.

A külpolitikai kudarc, a katolikus Spanyolországgal ápolt szoros, de nem kifizetődő kapcsolatok, illetve az erőszakos rekatolizáció következményeként Mária körül kezdett elfogyni a levegő.

Kenyértörésre azonban nem került sor, mert a gyermek- és felnőttkori csalódásai miatt keserű, bizalmatlan, súlyos depressziótól gyötört és legyengült Máriát végül 1558. november 17-én örökre elragadta az influenza.

A gyermektelenül meghalt királynőt az 1543-as trónöröklési törvény alapján féltestvére, a protestáns Erzsébet követte a trónon, akinek uralkodása alatt Anglia kereskedelmi és tengeri nagyhatalommá emelkedett. Erzsébet trónra emelésével a katolicizmusnak befellegzett Angliában.

A közel 300 embert megégető Máriára ráaggatták a „véres” jelzőt. Bár utóda a hatalmának konszolidálása végett „vörösre festette” Máriát, a hithű katolikus királynőnek azonban nagy érdeme volt abban, hogy elindítsa Angliát a világhatalommá emelkedés felé vezető úton.

Uralkodása alatt ugyanis ösztönözték a földrajzi felfedezéseket, átdolgozták, korszerűsítették a hajózási törvényeket és megreformálták a hadsereget is.

1. A fiúgyermek volt minden baj forrása
2. Mária nem fogta vissza magát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet