Hét híres történelmi személy, aki megérte a századik születésnapját

A sarkvidéki kormányzó, aki elrabolta Kolumbusz dicsőségét

Helge Ingstad egy igazi 20. századi kalandor volt. 1899-ben született egy norvégiai kisvárosban, ahol édesapja egy gyárban dolgozott mérnökként. 16 éves korában költöztek Bergenbe, ahol leérettségizett , majd jogi diplomát szerzett és 1922-től saját ügyvédi praxist működtetett. 1926-ban azonban eladta irodáját és a kanadai vadonba költözött, ahol prémvadászként dolgozott. Három évig élt egy helyi indián törzs tagjai közt, majd Norvégiába hazatérve megírta itt szerzett élményeit, ami egy csapásra hírnevet szerzett neki.

1932-ben központi szereplőjévé vált egy norvég-dán diplomáciai konfliktusnak is, amikor Norvégia annektálta a Grönland északkeleti részén fekvő – egyébként lakatlan és csak halászati, illetve tudományos célokra használt – Vörös Erik Földet. Az újdonsült „gyarmat” kormányzójává Ingstadot nevezték ki. Mivel Dánia egész Grönlandot a saját felségterületének tekintette, az ügy a Hágai Nemzetközi Bíróság elé került, amely a dánok javára döntött, így a norvég expedíció 1933-ban elhagyta a szigetet. A jogban és a sarkvidéki viszonyokban egyaránt jártas Ingstad szolgálataira azonban továbbra is igényt tartott a norvég kormányzat és a Grönlandról való hazatérését követően a Jeges-tengeri Svalbard kormányzójává nevezték ki, ahol két éven keresztül működött.

Svalbardon ismerkedett meg a nála húsz évvel fiatalabb Anne Stine-vel, aki nagy rajongója volt Ingstad kanadai és grönlandi kalandjainak. A pár 1941-ben házasodott össze, majd a második világháborút követően egy Oslo melletti kisvárosban telepedtek le, ahol egy lányuk született. Anne az 1950-es években az Oslói Egyetemen tanult régészetet és ettől kezdve életük nagy részét különféle expedíciókon töltötték.

Az Ingstad házaspár nevéhez fűzödik, hogy 1960-ban a kanadai L’Anse auc Meadows település közelében egy 1000 körül alapított viking települése maradványait fedezték fel, amelyet számos kutató a Vörös Erik fia, Leif Eriksson vezette expedíció során alapított településsel azonosít. Ingstadék felfedezése elsőként szolgáltatott tárgyi bizonyítékot arra, hogy az európai ember már évszázadokkal Kolombusz Kristóf útja előtt is elérte az amerikai kontinenst. Helge Ingstad 2001 márciusában, 101 évesen hunyt el egy oslói kórházban.

1. A királyné, aki férjéből és lányából is uralkodót faragott
2. A berlini bajnok, aki mérnökként is világhírűvé vált
3. Holtversenyben Tellerrel – egy emigráns magyar fizikus az MIT kutatói közt
4. Hitler filmrendezője
5. A sarkvidéki kormányzó, aki elrabolta Kolumbusz dicsőségét
6. Róma ifjú konzula
7. Az első Nobel-díjas, aki megérte a százéves kort

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái