Gigantikus ókori kőtömböt találtak Libanonban
2014. december 2. 17:04
Német régészek megtalálták minden idők legnagyobb, emberi kéz által faragott kőtömbjét.
Korábban
A kétezer évesre becsült, még nem teljesen kiásott monolit 19,6 méter hosszú, 6 méter széles és 5,5 méter magas, tömege pedig 1650 tonna, ezzel a legnagyobb ismert kőtömb az antikvitásból.
Az ókori leletre a Német Régészeti Intézet szakemberei bukkantak a libanoni Baalbek kőfejtőjében. Az ókorban Heliopolis (a Nap városa) néven ismert település a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja volt, a vallási központ építése másfél évszázadon át tartott, de végül nem fejezték be.
A mészkőbánya pár száz méterre helyezkedett el a templomkomplexumtól, és két másik hatalmas kőtömb található területén: az egyik 1240 tonna, a másik, a Hajjar al-Hibla, azaz a „várandós nő köve” pedig mintegy 1000 tonnát nyom. Ezen a helyen, a már kiásott Hajjar al-Hibla mellett találták meg a harmadikat is. "A csiszoltság mértéke arra utal, hogy a kőtömböt el akarták szállítani és feldarabolás nélkül felhasználni" - írják a Német Régészeti Intézet munkatársai közleményükben.
A régészek feltételezése szerint a mészkövek az i.e. 27 körüli időkből származnak, abból az időszakból, amikor Baalbek római colonia volt, s megkezdődött a vallási központ templomainak építése. A régészek ma sem tudják, hogyan szállították ezeket a monolitokat és helyezték el precízen a szakrális helyek építésekor.
Egyes kutatók azt állítják, hogy a hatalmas kőtömböket egy meg nem nevezett kultúra tagjai fektették le, még azelőtt, hogy Nagy Sándor i.e. 334-ben megalapította Heliopolist. Az újonnan felfedezett kőtömböt minden bizonnyal a templom építéséhez faragták ki, de mivel a szállításra alkalmatlannak bizonyult, otthagyták. Talán pont azért, mint a Hajjar al-Hiblát: a kőtömb egyik oldalán rosszabb minőségű volt a mészkő, ezért az építők azt gondolták, hogy valószínűleg a szállítás során összetört volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap