Gigantikus ókori kőtömböt találtak Libanonban
2014. december 2. 17:04
Német régészek megtalálták minden idők legnagyobb, emberi kéz által faragott kőtömbjét.
Korábban
A kétezer évesre becsült, még nem teljesen kiásott monolit 19,6 méter hosszú, 6 méter széles és 5,5 méter magas, tömege pedig 1650 tonna, ezzel a legnagyobb ismert kőtömb az antikvitásból.
Az ókori leletre a Német Régészeti Intézet szakemberei bukkantak a libanoni Baalbek kőfejtőjében. Az ókorban Heliopolis (a Nap városa) néven ismert település a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja volt, a vallási központ építése másfél évszázadon át tartott, de végül nem fejezték be.
A mészkőbánya pár száz méterre helyezkedett el a templomkomplexumtól, és két másik hatalmas kőtömb található területén: az egyik 1240 tonna, a másik, a Hajjar al-Hibla, azaz a „várandós nő köve” pedig mintegy 1000 tonnát nyom. Ezen a helyen, a már kiásott Hajjar al-Hibla mellett találták meg a harmadikat is. "A csiszoltság mértéke arra utal, hogy a kőtömböt el akarták szállítani és feldarabolás nélkül felhasználni" - írják a Német Régészeti Intézet munkatársai közleményükben.
A régészek feltételezése szerint a mészkövek az i.e. 27 körüli időkből származnak, abból az időszakból, amikor Baalbek római colonia volt, s megkezdődött a vallási központ templomainak építése. A régészek ma sem tudják, hogyan szállították ezeket a monolitokat és helyezték el precízen a szakrális helyek építésekor.
Egyes kutatók azt állítják, hogy a hatalmas kőtömböket egy meg nem nevezett kultúra tagjai fektették le, még azelőtt, hogy Nagy Sándor i.e. 334-ben megalapította Heliopolist. Az újonnan felfedezett kőtömböt minden bizonnyal a templom építéséhez faragták ki, de mivel a szállításra alkalmatlannak bizonyult, otthagyták. Talán pont azért, mint a Hajjar al-Hiblát: a kőtömb egyik oldalán rosszabb minőségű volt a mészkő, ezért az építők azt gondolták, hogy valószínűleg a szállítás során összetört volna.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Római Birodalom
- Járványok és klímaváltozás okozta Róma végzetét
- Családtagjait és nevelőjét sem kímélte a véreskezű Nero császár
- Közönséges bűnözőként és az igazság bajnokaként is értelmezték az évezredek során Spartacus alakját
- Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
- Sztoikus nyugalommal vívta háborúit Róma utolsó „jó császára”, Marcus Aurelius
- Római kori sírokra bukkantak Pécs belvárosában
- Újra megnyílik az egykori római villagazdaság Balácán
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa tegnap
- Az ugandai légierő negyedét is elpusztította a történelem egyik leglátványosabb túszmentő akciója tegnap
- Higanymérgezés sem állíthatta meg India feltérképezésében a Mount Everest névadóját tegnap
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban tegnap
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? 2022.07.03.
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 2022.07.03.
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 2022.07.03.
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 2022.07.03.