Furfangos hadigépeivel az ellenség tiszteletét is kivívta Arkhimédész
2021. április 24. 13:36 Forisek Péter
Korábban
Ellenség a kapuknál
Abban az időben II. Hierón volt Szürakuszai zsarnoka, aki uralkodása kezdetén egyértelműen a rómaiak pártján állt az évszázados ellenséggel, a karthágóiakkal szemben. Az i. e. 241-ben befejeződött első pun háború látszólag kedvező véget ért a görögök számára. A pun hadsereg feladta a szigetet, nem sokkal később pedig Szardínia és Korzika szigetét is, a tengerek feletti ellenőrzést a római hadiflotta vette át.
A görög gyarmatvárosok megtarthatták államformájukat és törvényeiket, de a rómaiak egy kormányzót neveztek ki föléjük, aki korlátozta önállóságukat. Bár Hierónnak megfelelt, a város polgárainak nem tetszett ez a helyzet. Miután Hannibál i. e. 216-ban Cannaenál hatalmas győzelmet aratott a rómaiak felett, úgy vélték, hogy az addig mindig győztes birodalom megroppant, ezért fellázadtak, és nyíltan a pun hadvezér oldalára álltak.
A második pun háborúban ezzel egy újabb hadszíntér nyílt meg Szicíliában, Hispánia és Itália mellett, ahová a rómaiak azonnal sereget küldtek, hiszen a sziget stratégiai fontosságú volt már akkor is a földközi-tengeri hajózásban, és elvesztésével a Karthágó városában állomásozó pun hadiflotta átvette volna az uralmat, ezzel pedig utánpótlást szállíthatott volna a Dél-Itáliában háborúzó Hannibálnak.
Claudius Marcellus consul i. e. 214-ben érkezett a szigetre, hogy leverje a görög felkelést, egy légióval, vagyis közel 6 ezer katonával és hatvan darab öt evezősoros gályával (ezeken 70–120 katona teljesített szolgálatot, ami újabb 5–7 ezer harcost jelentett, illetve kb. 25 000 evezőst).
A hatalmas túlerő miatt a görögök a városaikba zárkóztak. Marcellus előbb Szürakuszai egyik szövetségesét, Leontinoit foglalta el, lakóinak megkegyelmezett, de a várost védő római dezertőröket kivégeztette, majd a szárazföld és a tenger felől ostromgyűrűbe zárták Szürakuszait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap