Férje őrülete jelentette az embermentő Bajor Gizi végzetét

Túl az ostromon

Germán Tibor sokakkal együtt egy szobába zárva élte túl az ostromot és súlyos lelki traumával szabadult fel. Orvosi állásába való visszahelyezése segítette ki a háborús depresszióból. Bajor Gizi is visszatért a színházi életbe, 1948-ban az elsők között vehette át a Kossuth-díjat.

A Major Tamás vezette Nemzeti Színházban azonban egyre inkább háttérbe szorult. A színház, mint minden művészeti ág a pártállam elképzelései szerint a politikai propagandát kellett, hogy szolgálja. Heves politikai és művészeti viták és a Szabad Nép-félórák hangulata lengte be az épületet.

Bajor Gizit a 20. századi Magyarország egyik autoriter rendszere sem hagyta munka nélkül. A közeli barátként megmaradt első férj feleségét, Vajda Ödönnét 1949 végén rémhírterjesztőként tartoztatták le.

A színésznő újra akcióba lépett: Rákosi Mátyást levelekkel és kérelmekkel bombázta, a párt belső köreivel kapcsolatban álló ismerőseivel üzentetett, csatasorba állított mindenkit. Igazán hatást elérni azonban leginkább a márianosztrai börtönőröknél tudott, amikor 1950 nyarán Vajdánét meglátogatta.

Fészek Klub, az 1939. február 18-án tartandó Művészek rongyos báljának házi főpróbáján, amin részt vett Bajor Gizi, a bál főszervezője. (kép forrása: Fortepan / Lugosi Szilvia)

A nem mindennapi jelenetet szintén Vajda Miklós örökítette meg: „Nagy ruháskosárba élelmet, fehérneműt, szappant, cigarettát csomagol össze, hatalmas mennyiséget. [… ] Az akció nincs előkészítve, hétköznap van – és ez a kegyetlenségéről hírhedt nő Gizi neve hallatán hanyatt-homlok, a megtiszteltetéstől valósággal röpdösve jelenik meg a kapuban, hajlongva, irulva-pirulva tessékel az irodájába. Mikor megtudja, minek köszönheti a látogatást, fölhozatja anyámat, akinek Gizi mindenekelőtt azonnali zuhanyozást eszközöl ki, majd pedig alaposan megeteti.”

Vajdáné 1950 szilveszteri szabadulása Bajor Gizi utolsó jó cselekedete és sikere volt. A történethez hozzátartozik, hogy halála után néhány hónappal újra bezárták a nőt, de ez csak néhány hónapig tartott, ezúttal Gobbi Hilda és Palló Imre operaénekes vállalta magára a mentőangyal szerepét.

Bajor Gizi halála körül a kortársak körében sok találgatás és legenda kapott szárnyra. A legvalószínűbbnek azt tartják – a közeli ismerősök elbeszélései alapján –, hogy férje megzavarodott, és felesége fülbaja mögé halálos agydaganatot vizionált.

Rögeszméjévé vált, hogy meg fog süketülni és nem fog tudni többet játszani. Ez a képzet annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1951. február 12-én a szokásos vitamininjekció helyett morfiumot adott neki, majd ezután magával is végzett.

Bajor Gizi Színészmúzeum, a képen az ötletgazda Gobbi Hilda színművésznő, 1981 (kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)

Bajor Gizi hallásproblémáját a boncolás gyógyultnak minősítette, és semmi olyan elváltozást nem találtak, ami aggodalomra adhatott volna okot. Germán Tibornál pedig – elméje épségére is kiható – agykéregsorvadással magyarázták imádott és rajongott feleségével kapcsolatos kényszerképzeteit.
A klinikai munkatársak utólag bevallották, hogy érzékelték a professzor viselkedésének megváltozását, de azt az erős öregedésnek vagy átmeneti problémának tudták be.

Halálának első évfordulóján – Gobbi Hilda kezdeményezésére – a budai villában megnyílt az ország első színész emlékmúzeuma. Abban az épületben, ahol Bajor Gizi a sikerek mellett sok igazságtalanságot és még több olyan váratlan, a fizikai és lelki felkészülésre esélyt alig hagyó eseményt élhetett át, amelyek minden színészi és improvizációs képességét próbára tették.

1. Gyűlnek a fellegek
2. Túl az ostromon
3. Miért ez a villa és miért Bajor Gizi?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai