Felhagy németországi vagyona visszakövetelésével a Hohenzollern család

Három nemzedék egy fotón: II. Vilmos császár (k), Vilmos trónörökös (b) és az ő szintén Vilmos nevű legidősebb fia (j) 1927-ben

György Frigyes, Poroszország hercege (Georg Friedrich Prinz von Preußen) német hírportálokon idézett nyilatkozatában ismertette, hogy a család visszavonja a több földbirtokra, villára, a Cecilienhof kastélyra és mintegy négyezer műtárgyra bejelentett igényét, és eláll az ügyben a német állam ellen indított perektől.

A döntés a Hohenzollernek huszadik századi szerepéről folytatandó elfogulatlan történettudományi vita előmozdítását szolgálja – mondta az üzletemberként tevékenykedő nemes, utalva dédapjára, Vilmos porosz trónörökösre, aki számos történész szerint közel állt a náci rezsimhez.

A szövetségi kormány és a két érintett tartomány, Brandenburg és Berlin 2014 óta tárgyal a családdal az egykori NDK területén fekvő családi ingatlanok és egyéb vagyontárgyak visszaszolgáltatásáról és kártérítésről.

Az ország 1990-es újraegyesítése után kialakított szabályozás alapján visszajár az NDK idején államosított vagyon, de kizárható a kárpótlásból, akinek felmenői jelentős szerepet vállaltak a náci vagy a kommunista diktatúrában. Brandenburg tartomány erre hivatkozva megtagadta a vagyon visszaszolgáltatását, mire a család pert indított.

György Frigyes herceg feleségével, Isenburg Zsófia hercegnővel 2011-ben (kép forrása: Wikimedia Commony / Rainer Halama / CC BY-SA 4.0)

A Hohenzollernek törekvéseit heves vita övezi a német nyilvánosságban, és ennek témái közé nemcsak a náci rezsimhez fűződő viszony tartozik, hanem például az is, hogy kaphat-e lakhatási jogot az egykori uralkodó család a Cecilienhof kastélyban, amely a második világháború utáni európai rendezés egyik legfontosabb eseményének, az 1945-ös potsdami konferenciának a helyszíne volt, és amely a kulturális világörökség része.

György Frigyes herceg korábban sem volt mindig sikeres a legszigorúbb bírálói által rablóhadjáratként jellemzett vagyonvisszaszerzésben. Így például 2019-ben a család Rajna menti várának (Burg Rheinfels) visszaszerzéséért indított pert veszítette el.

A vállalkozó nemes üzleti hasznosításra kívánta megszerezni az épületegyüttest, amelynek egyik része romos, másik részében pedig négycsillagos kastélyszálló működik.

A Hohenzollern család a baden-württembergi Hechingen környékéről származik, és a 11. század óta ismert. Nevüket ősi székhelyükről, a Hechingen közelében álló Hohenzollern-kastélyról kapták.

A család tagjai között voltak német választófejedelmek, és porosz, német és román királyok és császárok. Utolsó urakodó tagja II. Vilmos német császár és porosz király volt, akit az első világháború után, 1918-ban fosztottak meg trónjától.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"