„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város
2015. augusztus 24. 08:23
Korábban
Hanyatlástól a másodvirágzásig
Bár a nabateusok Nagy Sándor hadaival szemben még meg tudták őrizni függetlenségüket, és egy ideig a rómaiak egyre gyakoribbá váló támadásait is visszaverték, a történelem valaha volt egyik legnagyobb birodalma előtt végül behódoltak. Amikor Traianus császár Kr. u. 106-ban elfoglalta a nabateus királyságot, és létrehozta Arabia Petraea provinciát, alig ütközött ellenállásba. Róma innentől kezdve a nabateusok közvetítése nélkül szerezte be luxuscikkeit, a karavánutak pedig kikerülték Petrát, jelentős visszaesést okozva ezzel a korábban virágzó kereskedelemben.
Források híján az ezután következő több közel két évezredes periódusról csak nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy Petra az iszlám hódítás előtt egy ideig keresztény püspöki székhelyként működött, és egy közigazgatási átszervezésnek köszönhetően Palaestina Salutaris provincia központja lett. A 7. századi iszlám térhódítás a nabateusok által lakott vidékeket is elérte, de ezúttal sem váltott ki különösebb ellenállást a helyiekből, akiknek többsége elvándorolt, akik maradtak, azok pedig elvegyültek a hódítókkal.
A nabateus civilizáció végképp az összeomlás szélére került. Egy évezreddel azután, hogy a nabateus törzs birtokba vette a területet, és hosszú századok munkájával egy virágzó civilizációt hozott létre a kietlen sivatagi vidéken, nomád beduinok hódították meg Petrát és környékét. A város 19. századi újrafelfedezéséig mindössze egyetlen forrás tanúskodik létezéséről: 1276-ban az Egyiptom és Szíria felett uralkodó I. Bajbarsz mameluk szultán történetírója tett említést Petráról, de annak lakóira nem tért ki.
A 19. században – hosszú szünet után – Petra ismét a figyelem középpontjába került, és a várost mind a mai napig nagy érdeklődés övezi. A romvárost 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, 1989-ben pedig létrejött a műemlékvédelmi és állagmegóvási céllal felállított Petra National Trust nevű szervezet. A turizmus megélénkülése azonban veszélyeket is rejt magában, ugyanis a látogatók által felvert por könnyen megrongálhatja az épületeket, amelyek érdeklődők nélkül is a viszontagságos sivatagi meteorológiai viszonyok szeszélyének vannak kitéve. Csak remélni lehet, hogy a 2007-ben hivatalosan is a világ újabb hét csodája közé beválasztott Petra jelenlegi állapotában fog megmaradni az örökkévalóságnak.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Biblia
- Hová tűnt a frigyláda? – Máig keresik a Tízparancsolatot is őrző szövetség ládáját
- A középkori számítások szerint ma van a teremtés napja
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap