2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai

2022. március 13. 15:58 Múlt-kor

Régi emlékek, modern technika

Manapság az újabb technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy még pontosabb képet nyerjünk az egykori városról. Jelenleg is folyik egy program, Stefano Vanacore vezetésével, aki a Pompeji Régészeti Lelőhely restaurátorműhelyének az igazgatója. A projekt célja, hogy a Pompejiben található gipszöntvényeket felújítsák, és lézerek segítségével háromdimenziós képeket nyerjenek róluk.

A restaurálás azért is vált szükségessé, mert a gipszfigurák állapota jelentősen leromlott, a bennük található vasmerevítő rudak korrodálódtak, a gipsz pedig lekopott vagy lyukacsossá vált. A szobrok állapota eltérő, mert az elmúlt másfél évszázadban különböző minőségű gipszet használtak, és meglepő módon a Fiorelli által készített gipszöntvények számos későbbinél sokkal jobb állapotban maradtak fent.

A 86 gipszfigurából 16-ot CT-vizsgálatnak is alávetettek, amely további információkat eredményezett a város egykori lakosairól. Pompeji lakosai például alacsony cukortartalmú ételeket fogyasztottak, mert a megvizsgált gipszöntvényekben feltűnően ép fogazatokat találtak. De olyan apróságokra is fény derült, mint az Arany Karkötő házában elhunyt egyik kisgyermek nyakában található amulett, amely túlságosan beépült a gipszbe ahhoz, hogy korábban észrevegyék.

De nemcsak a gipszöntvényeknél segíthet a modern technológia. A Microsoft és a francia INRIA intézet együttműködésével valósult meg Pompeji háromdimenziós modellje. A projekt első lépéseként a Diomédész villát mérték fel, majd az egész város következett. A modellt harmincezer képből alkották meg, egy olyan drónnal, amelyet léggömbök segítségével reptettek, valamint különböző szenzorokkal és robotkarokkal szereltek fel.

A készülék ötven órát töltött a levegőben. Az így nyert képekből végül egy szuperszámítógép rakta össze a modellt úgy, hogy akár egy böngészőből is megtekinthető legyen. A számolás 1200 órát vett igénybe a nagyteljesítményű számítógépnek.

A technológiai forradalom eredménye lehet a Papiruszok Villájában talált tekercsek megfejtése is, amely már régóta izgatja a kutatók fantáziáját. A villa a közeli Herculaneumban található, és Julius Caesar apósának, Lucius Calpurnius Piso Caesoninusnak a tulajdonában állt, aki közismert gyűjtő volt. Az épületben előkerült egy könyvtár, számos elszenesedett papirusztekerccsel, amely azonban olvashatatlanná vált a katasztrófa következtében. A fáziskontrasztos tomográfia (XPCT) segítségével most úgy tűnik, hogy előbb-utóbb valamennyi tekercs feltárhatja a titkait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Karl Brjullov: Pompeji utolsó napja (1830-1833)A Pompejinél zajló ásatásokat ábrázoló metszet az 1890-es évekbőlA Menekülők kertjében talált áldozatok gipszöntvényeiA restaurált Cryptoporticus háza belülrőlA híres, kutyára figyelmeztető padlómozaikStefano Vanacore, a pompeji régészeti lelőhely laboratóriumának igazgatója egy áldozattal a kezébenA Vezúv egyik ókori áldozata. A halottak meglepően jó állapotú fogai arra utalnak, alacsony cukortartalmú étrendjük volt.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár