Esküvőből sörünnep

Az uralkodócsalád étellel, itallal is megvendégelte az ünnepségek részvevőit, a feldíszített Münchenben öt napon át folyt a mulatság és a sör, hagyományt teremtve népviseletbe öltözött gyerekcsoport is a felséges pár elé járult, hogy lerója hódolatát. (1835 óta része az ünnepnek az a menet, amelyben több ezren vonulnak népviseletben a város középpontjából az Oktoberfest helyszínére, az élen a város címerében látható Münchner Kindl halad.)

A rendezvény jól beleillett Lajos uralkodói törekvéseibe: mivel apja Napóleonnal kötött szövetség révén jutott a koronához, erősíteni akarta alattvalóiban a hűség és az összetartozás érzését, ugyanakkor a gáláns, művészetpártoló és szabadelvű német hazafi képét akarta sugározni, Münchent pedig Németország művészeti központjává fejleszteni. (Az ünnepen való részvétel egy ideig így inkább a király iránti lojalitást jelképezte, mint a sör szeretetét.) A rendezvénysorozat végül október 17-én lóversennyel zárult. A népünnepélyt a nagy érdeklődésre való tekintettel következő évben is megrendezték. Az Oktoberfest sikertörténete elkezdődött.

1811-ben az ünnepséghez a bajor mezőgazdaság népszerűsítése érdekében mezőgazdasági kiállítást is kapcsoltak - a programból a lóversenyek idővel kikoptak, de háromévente még mindig rendeznek agrárvásárt. A rendezvény kezdőpontját idővel a hosszabb nappalok és jobb időjárás miatt előrehozták szeptemberre. A fesztiválon az 1880-as években már a villanyvilágítás is megjelent. 1910-ben a századik Oktoberfesten már 12 ezer hektoliternyi sört fogyasztottak el a látogatók, 1913-ban pedig megnyílt a rendezvény történetének legnagyobb, 12 ezer ember befogadására alkalmas sátra.

Az Oktoberfest kétszáz éves története során többször is elmaradt. A napóleoni (1813) és a porosz-osztrák háború (1866) miatt csak egy-egy évig, az első és második világháború miatt azonban hosszan szünetelt az Oktoberfest. 1854-ben és 1873-ban a kolerajárvány, 1923-24-ben pedig az elszabaduló infláció miatt maradt el a rendezvény. 1919-20-ban, valamint 1946 és 1948 között csak csökkentett költségvetésű őszi fesztiválokat tartottak. 1865-ben a fesztiválon utcai zavargások törtek ki, amelyet csak katonai erővel sikerült leverni.

A rendezvényen évről évre garantált jó hangulatot 1980. szeptember 26-án a német történelem egyik legszörnyűbb terrortámadása árnyékolta be. A főbejáratnál egy kukába rejtett csőbomba 13 ember életét oltotta ki, több mint 200-an pedig megsebesültek. A merényletet egy neonáci geológushallgató, a 21 éves Gundolf Köhler követte el, aki a robbanásban maga is életét vesztette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait