7 végzetes pillanat

240 éve halt meg Lomonoszov

2005. április 15. 11:40

240 éve, 1765. április 15-én halt meg Szentpéterváron Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós és író.

Korábban


250 éve alapították a Lomonoszov Egyetemet

Oroszország legrégibb és legnagyobb egyetemét Mihail Lomonoszov orosz tudós kezdeményezésére 1755. január 23-án alapították Moszkvában.

1711. november 19-én született a Fehér-tengernél fekvő Gyenyiszovka faluban, Arhangelszk közelében. Anyja parasztlány volt, apja halász, akivel sokat járt a tengeren. Írni-olvasni egy szomszédtól tanult, könyveket a helyi lelkésztől kapott. Tizenhét éves korában Moszkvába szökött (részben egy mostohaanya elől), ahol származását letagadva bejutott az elvileg csak nemesifjakat fogadó Szpasszkij-kolostor akadémiájára. Itt görögöt és filozófiát tanult, s fizikai munkából élt, majd a kormány ösztöndíjával a szentpétervári akadémián bányatiszti tanulmányokat folytatott. 1736-40 közt Németországban tanult bányászati, kohászati és természettudományos ismereteket (akkoriban Oroszországban ezeket a tudományokat nem lehetett magas fokon elsajátítani).

 

Marburgban megnősült, majd egy alkalommal Düsseldorfban leitatták, s katonának vitték. Innen megszökött és 1741-ben hazatért Pétervárra. Az akadémián csak egyhangú feladatokat kapott, ezért konfliktusai támadtak, és házi őrizetbe helyezték, itt írta 276 fizikai észrevételét, főbb tudományos gondolatait. Végül aztán minden jóra fordult: Németországban hagyott felesége rátalált és Erzsébet cárnő kiszabadította. 1742-től fizikát tanított a szentpétervári akadémián, 1745-ben a kémia professzora lett. Előadásait elsőként tartotta oroszul, írásai megjelentek az Orosz Akadémia folyóiratában. Színesüveg-üzemet alapított, termékeiből mozaikokat készített, a poltavai csatáról készített hatalmas mozaikképe révén a Művészeti Akadémia tagja lett.

 

1755-ben ő kezdeményezte a moszkvai egyetem alapítását. Lomonoszov elérte, hogy az intézmény (mely 1940 óta a nevét viseli) felülemelkedjen a rendi különbségeken. 1757-ben az Akadémia tanácsnokaként reformokat vezetett be. Írt a tengeri hajózásról, a jéghegyekről és a kőzetekről, az udvar több (jól megfizetett) ódát rendelt nála, így nem tudhatjuk ezek igaz lelkesedésből, vagy kényszerből születtek-e. Ő rendezte a cári ünnepélyek tűzijátékait is.

Ő volt az első, aki a színeket az anyaggal kapcsolatba hozta, azokat különböző `éter-részecskékkel` magyarázva. Lerakta a kinetikai hő- és gázelmélet alapjait, szerinte a hőt nem érzékelhető részecskék forgómozgása okozza, ezzel magyarázta a gáztörvényeket is. Beszélt a hideg alsó határáról (az abszolút nulla fokról), ahol minden mozgás megszűnik. A természettudomány majd minden ágát művelte: fizikai, asztronómiai, kémiai, geológiai, geofizikai vizsgálatai is úttörő jelentőségűek. Ő készítette el Oroszország első pontos térképét. A földtani változások folyamatosságát hirdette, felismerte: a kőolaj és földgáz sokmillió éve elpusztult növények és állatok testéből jött létre a magas hőmérséklet és nyomás hatására. 1761-ben a Vénusz körül fényjelenséget figyelt meg, melyet a Vénusz-légkör hatásával magyarázott, ezt Lomonoszov-gyűrűnek hívják.

 

Ő írta az első tudományos orosz nyelvtant, egységes helyesírást alkotott, ezen alapul a mai orosz irodalom. Bevezette a rokonnyelvek fogalmát, a szláv népeket északnyugati és délkeleti csoportra osztotta. Felvetette a balti és szláv nyelvek rokonságát, a finnugor nyelveket is kutatta, ami nem okozott számára nehézséget, hiszen 26 nyelvet ismert, köztük a magyart is. Írt egyházi és világi énekeket, tankölteményeket, episztolákat, tragédiákat, egy eposzt Nagy Péterről, és ő vezette be az oroszban az antik verselést.

 

Nagy Katalin trónra lépése után mellőzték, s amikor a cárnő egy német tudóst bízott meg az orosz történelem megírásával, Lomonoszovot megütötte a guta. Halála után a jobbágyrendszert támadó írásait elkobozták, s a monarchia és egyház támogatójaként állították be őt - holott materialista volt és a nép felemelésének híve. Ő az orosz felvilágosodás első képviselője, fő célja hazája tudományos életének fellendítése volt.

 

(Panoráma, Sajtóadatbank)

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!