Darwin előfutára, Jean-Baptiste Antoine de Lamarck

Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista megalapozottságú elméletet dolgozott ki. Elmélete Darwin tanaival együtt alapja az élővilág fejlődéséről alkotott materialista nézeteknek, fogyatékossága azonban, hogy nem ismerte fel a fejlődésben az ugrásszerű változásokat. Baleset következtében megrokkant, szerencsétlen befektetései anyagilag is tönkretették, háromszor megözvegyült, élete végén megvakult.

Apja báró és lovastiszt volt, papnak szánták, egy amiens-i jezsuita iskolában tanult. Apja halála után, 1761-69 közt katona volt. Leszerelése után orvosnak tanult, majd a botanika kezdte érdekelni, s Bernard de Juisseu tanítványa lett Párizsban. Kilenc évi kutatás után adta ki Franciaország flórájának leírását 1778-ban. Műve nagy sikert aratott, növényhatározóként használták, bár nem mindenütt ragaszkodott Linné rendszeréhez. Csakhamar a Francia Akadémia tagja lett, majd Georges de Buffon fogadta fia mellé egy két éves közép-európai utazásra. Ezután cikkeket írt a Diderot-féle Enciklopédia folytatásának, majd a királyi herbárium őre lett. A francia forradalom megszüntette a királyi természetrajzi gyűjteményt. Lamarck egy emlékeztetőben megírta, hogy a múzeumoknak nem kuriózumokat kell bemutatniuk, hanem a tudományt kell szolgálniuk, s egy nagy természetrajzi múzeum felállítását javasolta, ahol az állat-, növény- és ásványvilágot rendszerezve kell bemutatni. Az 1793-ben megalapított Természettörténeti Múzeumban ő lett a gerinctelen állatok felelőse.

Valószínűleg ő hozta elsőként kapcsolatba az ősmaradványokat a rájuk hasonlító mai élőlényekkel. Értekezéseket tervezett, melyek egységes szemléletet adnak a természeti jelenségek, köztük a kémia, a geológia, az éghajlat és az élet kérdéseire. Első dolgozata asz égést és az energiát vizsgálta, majd saját égés-elméletét szembeállította Lavoisier és mások nézeteivel. Hidrogeológiájában a Föld keletkezését özönvizek történetének írta le, ezek üledékéből épültek szerinte a kontinensek. Ő ismerete fel a geológiai folyamatok roppant időléptékét. A tudományt ekkor már a kölcsönös kritika, az adatok és bizonyítékok vitték előre. Lamarck ezt nem fogadta el, s lassan kizárta magát a tudományos világból. 1800-ban adta ki az alsóbbrendű állatok rendszertanát ezt Linné nem dolgozta ki részletesen. E munkáját már empirikus alapra helyzete, s a szervek működésének és felépítésének elemzésével túllépett a formai hasonlóságokon. Rendszere a 19. század során fennmaradt, s nagy részét ma is elfogadják.

Lamarck szerint az élet formái lépcsős sort alkotnak az egyszerűtől a legbonyolultabbakig. Állattani Filozófia (1809) című munkájában (itt használta először a biológia szót) két törvényt állapít meg: az első szerint a szervek tökéletesednek a használat során, s gyengülnek, ha nem használják őket. A második szerint a szervek ezen változása átöröklődik. A folyamatos ismétlődés révén a fajok átalakulhatnak. Példája a zsiráf, amelynek nyaka és lábai azért nyúltak meg, mert lombevő életmódot folytatott. 1815-ben az evolúció négy tételét állította fel: az élőlények tömege és szerveik a szükséges szintig változnak; új szerv a külső ingerekre adott válaszként jön létre; a szervek fejlődése kapcsolódik alkalmazásukhoz; e változásokat az egyed igyekszik átörökíteni. 50 évvel később, Darwin A fajok eredete című könyvének megjelenésekor a lamarckizmus ismét a figyelem és a viták középpontjába került, de Darwin a természetes kiválasztódás elméletével egészítette ki azt, s a véletlen szerepét hangsúlyozta, Lamarck célirányosnak vélt változásaival szemben. Lamarck bár a XX. századi genetika nem igazolta tanait - megsejtette az élet dinamikus voltát, a fizikai-kémiai és az életfolyamatok kölcsönös összefüggését. Életében nemigen értékelték felismeréseit, szegényen és vakon halt meg. 

(MTI Sajtóadatbank)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege