2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Négyszáznegyven éve született Galilei

2004. február 16. 09:00

Négyszáznegyven éve, 1564. február 15-én született Pisában Galileo Galilei olasz csillagász és fizikus, a bolygópályák és a szabadesés kutatója. Az inkvizíció ellene hozott 1633-as ítéletét a Vatikán csak 1992-ben semmisítette meg.

Korábban

Galilei és az inkvizíció
Galilei lehet, hogy nem a kínzástól, hanem a pokoltól félt, és ezért tagadta meg tételét.
Galilei titka
Röntgensugarak segítségével rájöhetnek a tudósok, hogy Galileinél mikortól vált bizonyossá: `mégis mozog a Föld`.
A Vatikán rehabilitálja Galileo Galileit
A Szentszék azért volt kénytelen módosítani szűk 400 évvel korábbi döntését, mert úgy ítélték meg, hogy 1633-ban tévesen vonatta vissza az inkvizíció Galileivel tanait.
A Mars-kutatás története I.
A vörös bolygó évezredek óta izgatja a tudósok kíváncsiságát. Háromrészes sorozatunk első részében a kezdetektől a 18. század végéig jutunk el.

A bolygók kutatója

Galileo Galilei
A zenész apától származó Galilei előbb a Vallombrosa kolostorában tanult, majd 1581-től Pisában orvostudományt hallgatott. Tanult matematikát és fizikát, s Arkhimédész munkáit tanulmányozta. Hidrosztatikai mérlege Itália-szerte híressé tette.

1589-ben a pisai egyetem előadója lett, s megcáfolta Arisztotelész tételét a különböző súlyú testek esésének különböző sebességéről. 1592-ben Padovában a matematikai tanszék vezetőjeként eleinte Ptolemaiosz rendszerét tanította. Kimutatta a szabadon eső testek egyenletes gyorsulását, ám az, hogy a pisai ferde toronyban kísérletezett volna, nem több legendánál. Ő ismerte fel, hogy az elhajított testek parabola-pályát írnak le. Már fiatalon hitt a heliocentrikus (Nap-központú) elméletben, de meggyőződéséről eleinte hallgatott. Az 1604-es nova (csillagrobbanás) nyomán viszont Keplerrel együtt szót emelt az ég állandóságának tana ellen.

1609-ben hallott egy holland tudós távcsövéről, s ő is épített egyet, a háromszoros nagyítást harminckétszeresre növelve. Teleszkópja segítségével megállapította, hogy a Tejutat csillagok sokasága alkotja, felfedezte a Hold hegyeit, a Jupiter négy holdját, a Szaturnusz gyűrűit, a Vénusz fázisait, valamint a Nap foltjait. 1612-es Értekezése a vízen úszó tárgyakról szólt először Arisztotelész ellen.

1610-ben Firenzében a nagyherceg filozófusa és matematikusa lett, s magas egyházi vezetőknek is bemutatta távcsövét. A jó fogadtatás nyomán dolgozatot írt a napfoltokról, melyek mozgásából arra következtetett, hogy Ptolemaiosz tévedett, Kopernikusznak viszont igaza volt. Az egyetemek professzorai és a papok a kopernikuszi tanokat ellentétesnek ítélték a Bibliával, és Galileit feljelentették az inkvizíciónál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár