160 éve született Puskás Tivadar
2004. szeptember 17. 15:13
160 éve, 1844. szeptember 17-én született Pesten Puskás Tivadar, a távközlés magyar úttörője, a telefonközpont feltalálója.
Találkozott Bell-lel, Edisonnal
Puskás Tivadar |
Később Bécsben egy jegyirodában dolgozott, majd nekivágott Amerikának, a "korlátlan lehetőségek hazájának". Itt a vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, állítólag földeket, ezüstbányákat is vásárolt, de nemsokára tönkrement, és 1876-ban csalódottan visszatért Európába.
Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolat-lehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Edison értékelte Puskás szaktudását, és egy ideig állítólag együtt is dolgoztak. 1878-ban Puskás létesítette az első telefonközpontot Bostonban.
Edison Puskást bízta meg találmányainak értékesítésével, ő Londonba ment, majd Párizsba tette át székhelyét, és ott mutatta be a fonográfot a párizsi világkiállításon. A telefon ügye nehezebben haladt előre, de 1879-ben Puskás Párizsban létrehozta az első központot, s a létesítés jogát Európa számos országa megvette. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózat-fejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át.
Puskás Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotoros kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. A villanyvilágítással is foglalkozott, de legnagyobb sikere a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítése volt 1881-ben. Jelentős találmánya volt a világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a telefonhírmondó elődje, amelyet tizenegy telefonos-kisasszonnyal működtetett.
Ez utóbbi 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett "sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú ezt írta: "a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna." 1889-ben Budapesten 1110 telefon-előfizető és 33 nyilvános állomás volt, ezzel a város megelőzte Bécset.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
- Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap