Megállapodás jön létre az állam és az egyház között

2004. augusztus 3. 03:16

1948 őszén a Magyar Köztársaság egyezményekben szabályozta az állam és a nagyobb történelmi egyházak közötti kapcsolatokat. A református és az unitárius egyházzal október 7-én, az izraelita felekezettel december 7-én és az evangélikus egyházzal december 14-én írták alá a megállapodást. Az állam formálisan biztosította a vallás- és lelkiismereti szabadságot, az egyházak önkormányzatának (autonómia) működését, a szociális-karitatív ténykedés lehetőségét, az államosított iskolákban is a kötelező hitoktatást. Ezt 1949 őszén már fel is számolták. A `szabad egyház a szabad államban` alapelvből kiindulva az állam 20 évig, ötévente 25%-kal csökkenő mértékben az egyházaknak anyagi támogatást ad (kongrua). Az egyházak viszont ennek fejében támogatják az államot, helyeslik annak politikáját, jelen esetben a szocializmus építését és a `békeharcot`. A katolikus egyház ekkor még nem volt térdre kényszeríthető. A Mindszenty-per, a szerzetesrendek felszámolása és a papi békemozgalom nyomására írta alá a püspöki kar nevében Grősz József kalocsai érsek 1950. augusztus 30-án a kánonjogilag eleve érvénytelennek minősülő megállapodást. A szeparáció utáni új helyzetben a katolikus egyházat totális állami alárendelődésre kényszerítették. A püspöki kar vállalta a szocialista rendszer támogatását és az egyházon belül ezzel szemben állók megbüntetését; egyetértett a békeharc céljaival és a mezőgazdaság kollektivizálásával. Formálisan ezek az egyezmények képezték egészen a rendszerváltásig az állam és az említett egyházak közötti kapcsolatok alapját.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?