Máig nem tudni, hol nyugszik a francóisták által kivégzett költő
2023. augusztus 19. 15:05 MTI
87 éve, 1936. augusztus 19-én végezték ki a spanyol polgárháború idején Federico García Lorca spanyol költőt. A holttestét rejtő tömegsír egyes feltételezések szerint Granada közelében található, ám a 2009-es vizsgálatok során nem találtak sem tömegsírt, sem emberi maradványokat.
Federico García Lorca a granadai Alhambrában, 1922 körül
Korábban
Az andalúziai Fuente Vaqueros nevű falucskában született 1898. június 5-én. Apja jómódú földbirtokos volt, anyja tanárnő. 1909-ben a család Granadába költözött, Lorca a helyi jezsuita gimnáziumban érettségizett, majd 1915-től az ottani egyetemen folytatta tanulmányait. Jogot és filozófiát hallgatott, mellette zenét és festészetet tanult, verseket írt.
Első irodalmi munkája 1917-ben jelent meg, egy év múlva kiadták első, prózai írásokat tartalmazó kötetét is, amelyet egy kasztíliai utazás ihletett. 1919-ben a Madridi Egyetemre került, s tagja lett a Residencia de Estudiantesnek (a hallgatók kollégiumának), amely ebben az időben a főváros kulturális központja volt.
Itt kötött barátságot Salvador Dalíval, Luis Bunuellel, Rafael Albertivel. A Residencián eltöltött első két év után felolvasóestjeinek köszönhetően nevét és verseit már országszerte ismerték.
1920-ban írta első színdarabját, A halálthozó pillangót, amelyet egy előadás erejéig Madridban is bemutattak. 1922-ben részt vett a granadai népzenei fesztiválon, s ennek hatására a népköltészetben és a cigány művészetben, a hagyományos műfajokban vélte megtalálni a saját mondandójához illő kifejezési formát. Ekkor jelentek meg rendkívül népszerű kötetei, az Andalúz dalok és a Cigányrománcok.
1927-ben Mariana Pineda című darabjához a régi barát, Dalí tervezett díszletet, s ebben az évben nyílt kiállítás Barcelonában rajzaiból. Gallo címmel folyóiratot indított, majd New Yorkban és Kubában töltött egy évet.
Salvador Dalí és García Lorca Barcelonában, 1925
Az idegenben töltött egy évről szól A költő New Yorkban című műve, amely csak halála után jelent meg. 1931 áprilisa, a köztársaság kikiáltása után belevetette magát a színházi életbe, egy egyetemi színtársulat, a La Barraca első embere lett.
A színházban elemében volt: zenélt, szervezett, rendezett, és megírta nagy népi drámatrilógiájának darabjait, a Vérnászt, a Yermát és a Bernarda Alba házát. E műveiben a nők állnak a középpontban, elfojtott szenvedélyeik és a tradicionális, merev életszemlélet közötti küzdelem alakítja sorsukat.
1934-ben meghalt torreádor barátja, a fájdalom íratta vele talán legszebb elégiáját, a Torreádorsiratót. A polgárháború kitörésekor Granadában tartózkodott, hogy a maga eszközeivel az ellenállásra buzdítsa bajtársait.
Nem tudhatta, hogy neve – baloldali meggyőződése és nyílt homoszexualitása miatt – szerepel a francóisták feketelistáján, de a vérengzések láttán veszélyben érezte magát, és Luis Rosales költőnél keresett menedéket.
Augusztus 16-án mégis letartóztatták, s bár a zeneszerző Manuel de Falla Franco vezérkaránál próbálta kijárni elengedését, 1936. augusztus 19-én hajnalban, mindennemű tárgyalás és szabályos ítélet nélkül három társával együtt kivégezték.
A holttestét rejtő tömegsír egyes feltételezések szerint Granada közelében található, ám a 2009-es vizsgálatok során nem találtak sem tömegsírt, sem emberi maradványokat. Egy spanyol történész 2011-ben publikált kutatásai szerint a költőt a kivégzés helyén, Fuente Grandesben, a Viznart Alfacarral összekötő út mellett hantolták el, és 2014-ben Alfacar mellett ismét megkezdődött a kutatás a sírja után. Maradványait máig nem találták meg.
Garcia Lorca több mint 19 ezer darabból álló hagyatékát, amelyben rengeteg kézirat, levél, fénykép, rajz és a személyes könyvtára is található, a nevét viselő alapítvány kezeli, a spanyol állam pedig védett kulturális értéknek nyilvánította. Az állam és az alapítvány között évek óta tartó vita miatt azonban az igen gazdag anyag még nem kerülhetett méltó helyére, a Granadában létrehozott Lorca Múzeumba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap