Traumák kereszttüzében: Marilyn Monroe és Arthur Miller fájdalmas szerelme
2023. május 14. 09:50 Szabó Orsolya Zsuzsanna
„Az élet egy bizonyos pontján az ember készen áll arra, hogy feláldozzon valakit.” Ez a mondat, mely Arthur Miller szájából hangzott el egy 1987-es interjúban, az amerikai drámaíró Bűnbeesés után című drámájára vonatkozott. A mű témája az emberi döntések erkölcsi háttere, s főszereplője, Quentin ebből a szempontból halad végig képzeletben élete eseményein, újra átélve második házasságát is. E kapcsolat átgondolása során válik nyilvánvalóvá a számára, hogy önzősége és ridegsége miatt nem tudott segíteni feleségén. Az interjú, amelynek egy részlete egy népszerű videomegosztó oldalon is meglelhető, érezhetően heves érzelmeket váltott ki a nézők többségéből, ám a videó alatti megjegyzésekből kitűnik: a kommentelőket nem az irodalmi elemzés lehetősége hozta lázba. Hozzáállásuk nem meglepő, hiszen a Bűnbeesés után sokak számára Miller leginkább magánéleti számvetéseként, egyszersmind vezekléseként értelmezendő és értelmezhető. A hozzászólók többsége így aztán leginkább az író felelősségét boncolgatja második felesége, Marilyn Monroe öngyilkossága kapcsán, megállapítva, hogy a férfit csak a sztár szépsége és pénze vonzotta, s amikor már megkapta tőle azt az üdítő hollywoodi kiruccanást, amelyre vágyott, kíméletlenül eldobta magától.
Korábban
Publicisztikai szempontból tökéletes
A két híresség kapcsolatát felszínesen vizsgálva valóban könnyen lehet ilyesfajta következtetésre jutni. A világ egyik legismertebb arcával rendelkező, a mozi által hipererotizált szupersztár és a kívülálló, intellektuális Miller szerelme sokak szerint eleve kudarcra volt ítélve.
Közelebbről nézve azonban a dolgok már nem tűnnek annyira egyszerűnek. A fent említett interjúban Miller ugyanis hozzáteszi azt is, hogy a „kulturális szempontból valószínűtlen” kapcsolat motivációját az a „sötétség és tragédia” adta meg, amelyet mindketten jól ismertek, s amely lényük meghatározó alkotóelemeként mozgatta lelki életüket.
A Norma Jean Baker néven született lány apját nem ismerte, s arról álmodozott, hogy ő valójában Clark Gable gyermeke. Édesanyja, Gladys Baker Mortenson paranoid skizofréniával került elmegyógyintézetbe, amikor a színésznő még csak hétesztendős volt, ám Marilyn már előtte is felváltva élt árvaházban és nevelőszülőknél. Gyermekkorának legstabilabb időszaka az volt, amikor anyja egyik barátnőjénél lakott néhány évig, ám tizenöt esztendősen onnan is elmenekült, feltehetően azért, mert nevelőapja szexuálisan bántalmazta.
Hogy elkerülje az árvaházat, Marilyn hozzáment egy Jim Dougherty nevű húszéves helyi fiúhoz, aki nem sokkal később csatlakozott a kereskedelmi flottához. Ez volt az első alkalom, amikor (az akkor még) Norma Jean egy férfi oldalán kellett hogy keresse a (ebben az esetben elsősorban fizikai) biztonságot.
Fiatalon egy helyi munkás oldalán kívánta megtalálni a boldogságot
Arthur Millernek egészen más, ám bizonyos szempontból nem kevésbé traumatikus gyermekkor jutott osztályrészéül. A drámaíró rendezett, módos családban nőtt fel, édesapja, Isidore Miller több száz főt foglalkoztató ruhagyár tulajdonosa volt. Az 1929-es gazdasági világválság során azonban a család pillanatok alatt mindenét elveszítette, s a kamasz Millernek reggelente kenyeret kellett árulnia, hogy ezzel is segítse küszködő szüleit.
A szegénység elemi erővel tört be Miller életébe, s a családját érintő drámai fordulat alapvetően befolyásolta a drámaíró személyiségfejlődését: egyrészt ebből az élményből kiindulva fordult az amerikai kisember világa felé, másrészt pedig kíméletlen erkölcsi érzéket fejlesztett ki benne, mely mind a magánéletében, mind pedig szerzőként befolyásolta világlátását.
Amikor Marilyn Monroe és Arthur Miller először találkozott 1951-ben az Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad című film forgatásán, egymás iránti érdeklődésük azonnal feltámadt. Miller viszont akkor még első feleségével, Mary Slatteryvel élt, két gyermekük is született. A férfi bár nem bírta elképzelni, hogy kizárja Marilynt az életéből, a házasságának semmiképp sem akart véget vetni. Így aztán a Los Angelesben élő Monroe és a New York-ban dolgozó Miller plátói szerelmi levelezésbe kezdett egymással.
Sokak szerint Joe DiMaggio (balra) volt az egyetlen férfi, aki igazán szerette Monroe-t
Mindeközben Marilyn Monroe 1954-ben férjez ment Joe DiMaggióhoz, a legendás amerikai baseballsztárhoz, ám a frigy mindössze 9 hónapig tartott. A házasság kudarcát nagyrészt az okozhatta, hogy bár a filmcsillag és a sportcsillag kapcsolata publicisztikai szempontból tökéletes volt, a média és a közönség voyeurisztikus érdeklődése túlságosan sok volt a baseballsztárnak, aki féltékeny kitöréseivel gyorsan szétzilálta házasságukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
