A törökök megsemmisítő vereséget szenvednek Szengtotthárdnál
2004. július 30. 05:41
Az 1663-1664. évi Habsburg-török háború úgy indult, mintha az elmúlt idők nem is az európai, hanem a török hadászat és harcászat rohamos fejlődését hozták volna. A Köprülü családból származó nagyvezíreknek még egyszer sikerült összpontosítaniuk a Birodalom még mindig hatalmas erőforrásait. S ezek a háború mielőbbi lezárására törekvő bécsi hadvezetés hibájából újabb foglalásokra (Érsekújvár és a környékbeli várak), Kanizsa felmentésére stb. is elégnek bizonyultak. Pedig akkor már az ún. Rajnai Szövetség csapatai is erősítették a császáriakat, s kivételesen XIV. Lajos sem támadta hátba a Habsburgokat. A keresztény fölény az 1664. augusztus 1-jei szentgotthárdi csatában érvényesült, ahol Montecuccoli tábornagy megsemmisítő vereséget mért a Rábán átkelő törökökre. Ha a császári hadvezetés ekkor az offenzíva mellett dönt, alighanem a dunántúli hódoltság nagy része felszabadul. Ehelyett a status quo alapján augusztus 10-én Vasvárott megalázó feltételekkel békét kötött a nagyvezírrel, sőt ígéretet tett az utolsó partiumi keresztény bázis, Székelyhíd lerombolására is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap