Német rézből készülhetett a híres benini bronzok egy része
2023. április 11. 16:05 MTI
Az egykori afrikai Benini Királyságból származó benini bronzoknak nevezett műkincsgyűjtemény számos darabja olyan rézből készült, amelyet több ezer kilométerrel arrébb, a német Rajna-vidéken, Köln és Aachen között bányásztak – állapította meg egy most publikált tanulmány.
A benini bronzok egyike, egy portugál katona 16. századi ábrázolása (kép forrása: Wikimedia Commons / sailko / CC BY-SA 3.0)
Korábban
Benini bronzoknak azt a több ezer műkincsből álló kollekciót nevezik, amely az egykori Benini Királyságban – a mai nigériai Edo államban – álló királyi palotából származik.
A műkincseket a 19. század gyarmatosítói rabolták el, és a világ különböző műgyűjteményeibe, múzeumaiba kerültek.
A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a felbecsülhetetlen értékű műalkotások számos darabja a Németország nyugati részéből származó sárgaréz manillák (karkötők) beolvasztásával készült.
A manillákat a 15. századtól kezdve egész Nyugat-Afrikában fizetőeszközként használták, például a rabszolgákért fizettek velük.
Sok ilyen karkötőt találtak olyan elsüllyedt hajóroncsokon, amelyeken rabszolgákat szállítottak.
A kutatók az Atlanti-óceán mélyén talált öt hajóroncsról előkerült 67 manillát vizsgáltak meg. Mint kiderült, a manillák a 16–19. századból származtak.
A Tobias Skowronek német tudós által vezetett kutatás a manillák ólomizotópjainak vizsgálata alapján állapította meg, hogy Németországból származott az anyaguk.
A benini bronzok az elnevezésük ellenére többségükben sárgarézből készültek. Anyaguk főként rezet és cinket, továbbá kisebb mennyiségben ólmot, ónt és más elemeket is tartalmaz.
A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy a bronzokhoz a manillák anyagát használták fel, de az csak most igazolódott, hogy a karkötők nagy része a Köln környékén bányászott rézércből készült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap