Ötven éve ringatjuk el magunkat egy elképzelt fesztiválon 

Vígszínház, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical előadása (kép forrása: fortepan / Urbán Tamás)

A musical alapvetően Déry Tibor eredeti kisregényének cselekményét követi, egy Amerikába disszidált házaspár tragédiáját dolgozza fel. József és Eszter, annak ellenére, hogy szerelmesek egymásba, képtelenek normális életet élni egymással. Eszter, aki egy budapesti zsidólány, kitörölhetetlen traumákat őriz a nyilas diktatúra éveiből.

Vissza-visszatérő rémképeivel csak a kábítószerek segítségével képes megbirkózni, ez okozza a mű központjában elhelyezkedő konfliktust is: megszökik Józseftől, és egy barátnőjével, Beverlyvel több százezer hippi gyűrűjében a montanai popfesztiválon találja magát. Az egyik marihuánás cigarettát szívják a másik után, LSD-znek, a Halál Angyalai nevű motoros banda pedig a koncertek során embereket gyilkol. József is belecsöppen ebbe az őrült kavarodásba, kétségbeesve keresi Esztert, de a tragédia elkerülhetetlennek látszik.

Vígszínház, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical előadásán Déry Tibor író és Presser Gábor zeneszerző kézfogása (fortepan / Urbán Tamás)

Amikor 1972 környékén felmerült a Képzelt riport… színpadi adaptációjának az ötlete, a hivatalos kultúrpolitika tulajdonképpen csak konzekvensen követte azt az utat, amelyre a forradalom leverését követően lépett. „Az egész társadalmat átfogó világnézeti nevelőmunka csak akkor járhat tartós eredménnyel, és a jövőre nézve távlatokat nyitó csak akkor lehet, ha az ifjúság marxista szellemű nevelését tekinti az egyik legfontosabb feladatának” – szólt az 1958-as művelődéspolitikai irányelvek egyik verdiktje.

Ezt követően az Aczél által vezetett kulturális szférában megtestesülő 3T elve (tiltunk–tűrünk–támogatunk) határozta meg a nyilvánosságot kapó/kapható művészek és alkotásaik sorsát. A Kádár-rendszerrel szinte egy időben megszülető, de közel sem ugyanazokból a forrásokból táplálkozó magyar könnyűzene a kezdetektől fogva gyanús volt az akkori kurzus számára. A Nyugatról érkező és a fiatalokat károsan befolyásoló szubkulturális hatásokkal szemben nemcsak a művelődéspolitika, de az állambiztonság is felvette a kesztyűt.

A hatvanas évek közepétől fogva, az ifjúsági probléma tetőzésének idején kezdődött meg egy komolyabb ideológiai offenzíva a rendszerellenes, nyugatmajmoló, hippiket utánzó, erőszakos galerikbe tömörülő deviáns fiatalok csoportjai ellen. Az új gazdasági mechanizmus friss lendülete átmenetileg kedvezett a magyar könnyűzenei életnek, ám a hetvenes évek elején való leállítását és a fullasztó brezsnyevi évek megszilárdulását követően ismét merevvé váltak a kultúrpolitikai irányelvek.

Ebben a kulturális közegben született meg tehát Déry kisregénye, és két évvel később a darab vígszínházi ősbemutatója. Az, hogy a darab ideológiailag „jól feküdt”, bizonyítja a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1972. tavaszi értékelése is:

„A mű erőteljes tiltakozás az ellen a közkeletű nézet ellen, amely szerint a fogyasztói társadalom, a nyugati világ elembertelenítő tendenciáival szemben a lázadás eredményes formája: a társadalmon kívüli kapcsolatok megteremtése, a kivonulás a törvényekkel és konvenciókkal megszerkesztett szabályos létformától. Déry egyértelműen vallja, hogy a popzene őrjöngésével, a kábítószerekkel, a látszólagos nagy békével, a szabad szerelemmel fűszerezett lázadás-fegyverletétellel, amely nem más, mint a fennálló és uralkodó társadalom manipulációja az értelmes ellenállás lefegyverzésére.” (A dokumentumot idézi: Varga Luca A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vígszínházi előadásának recepciója a Kádár-korszak kultúrpolitikájának tükrében című tanulmánya, amely a Korall folyóirat 11. évfolyamának 39. számában jelent meg.)

Miután a kultúrpolitika és a színházi kezdeményezés egymásra talált, Várkonyi Zoltán, a Vígszínház igazgatója megszerezte a szükséges engedélyeket a párt Agitációs és Propaganda Osztályától, érvelésekor a mű homlokterébe a „a nyugati hippikultúra kritikáját” állítva. Rendezéssel a fiatal Marton Lászlót bízta meg, aki kifejezetten könnyűzenészekkel szeretett volna együtt dolgozni a teátrum hivatalos zenészei helyett. A dalok megkomponálásakor így került a képbe először az Illés-együttes, amelynek vezetői, Bródy János és Szörényi Levente az eredeti kisregény erősen rockellenes attitűdje miatt visszautasították a felkérést.

Vígszínház, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical előadása, balra Koltai Róbert (Fortepan / Urbán Tamás)

Várkonyiék ezt követően az akkor szintén nagyon népszerűnek számító LGT zenekar tagjait környékezték meg, akik először nemet mondtak a felkérésre, ám később – miután Presser Gábor személyesen is elbeszélgetett a műről és annak jelentőségéről a szerzővel – mégis vállalták a komponálást.

A Képzelt riportot… már a bemutató előtt több negatív kritika is érte, amelyek közül a legtöbb a darabban rejtőző számos ambivalens vonásra világított rá. A könnyűzenei szféra szereplőinek az volt az alapvető problémája, hogy a darab amellett, hogy negatív képet fest a rockzenéről és annak rajongóiról, zeneileg mégis a műfajból táplálkozik, sőt népszerűsíti a könnyűzenei műfajt. Éppen ezért az LGT szerepvállalását a magyar rockzene elárulásaként aposztrofálták.

A kizárólag a tradicionális színházi világban gondolkodó kritikusok a rockzene kőszínházak színpadán való megjelenését kifogásolták. Emellett sokan voltak azok is, akik nem nézték jól szemmel azt sem, hogy a musical szövegkönyve és dalai olyan társadalmi tabutémákat döntögetnek, mint például a kábítószerfogyasztás, a homoszexualitás vagy a holokauszt.

Ám a kritikák és a negatív vélemények ellenére a vígszínházi bemutatót óriási siker övezte, a Képzelt riport… mind itthon, mind külföldön jelentős elismerésben részesült. A jeles német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik kritikusa például témájában és hangulatában a világhírű Hairhez, zeneileg pedig a Porgy és Besshez hasonlította, az Amerikában bemutatott előadás rendezője pedig történetileg a West Side Storyval állította párhuzamba.

A musical dalai közül nem egy részét képezte az LGT későbbi fellépéseinek, és olyan dalok, mint a Valaki mondja meg, a Ringasd el magad, a Vinnélek vagy az Arra születtem napjainkig óriási népszerűségnek örvendenek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?