Elbontanak több, a hirosimai atomrobbanást túlélt épületet

Hirosima prefektúra kormányának illetékes testülete december elején jelentette be, hogy az egykori katonai ruházati raktár állami kézben lévő három épületéből kettőt le akarnak bontani a 2022-es költségvetési évig.

Az 1913-ban emelt két épület nagyjából 2,7 kilométerre található az 1945-ös atomtámadás epicentrumától, és a robbanás után megmaradt ingatlanok legnagyobbjai közé tartoznak.

A megerősített betonból és vörös téglából emelt épületek néhány eldeformálódott ablakáról úgy tartják, hogy az atomtámadáskor sérülhettek meg.

Noha a prefektúra tulajdonában lévő harmadik épület falait és tetőszerkezetét várhatóan helyreállítják az ingatlan megóvása érdekében, néhány hirosimai lakos még nem adta fel a reményt, hogy a másik két épületet is sikerül megmenteni a lebontástól, hogy előadóteremként vagy művészeti stúdióként lehessen használni őket.

Egy 2017-ben készített értékelés eredményei ugyanakkor azt mutatták, hogy az érintett két épület nagy valószínűséggel összeomlana nagy erejű földmozgások esetén.

A második világháború végéhez közeledve az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án dobott le atombombát Hirosima városára. A robbanás több mint egy kilométeres körzetében minden a földdel vált egyenlővé.

A második amerikai atombombát három nappal később dobták le Nagaszakira. Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni lehet, szakértők a két bombatámadás halottainak számát 210 ezerre teszik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai