Képzett táncosnő lett volna, ahogy önéletrajzában állította? Vagy inkább könnyű, kitartott nőcske, aki remekül keverte az igazságot a nyilvánvaló hazugságokkal? Királyi szerető, aki olyan férfiakat csavart az ujja köré, mint a zeneszerző Liszt Ferenc, az író Alexandre Dumas és a bajor uralkodó, I. Lajos? Művelődéstörténészek szerint leginkább „celeb” volt: nevét botrányaival írta be a történelembe.

Elisabeth Rosanna Gilbertként 1821. február 21-én Írországban látta meg a napvilágot. Egyetlen csepp spanyol vér sem folyt az ereiben, pedig mindig azt állította, hispán nemes volt az édesapja. Hogyan derült fény a hazugságra? Az ugyancsak kalandos életű szülők 1823-ban Indiába utaztak, a kislányt Liverpoolban megkeresztelték, ennek köszönhetően születési dátuma – az egyetlen biztos adat! – mégiscsak rendelkezésre áll hősnőnk életéből. Edward Gilbert, az apa korán meghalt, a mindössze tizenkilenc éves édesanya egy angol főhadnaggyal kötött új házasságot: a feltűnően virgonc kislányt gyorsan hazaküldték Angliába, a nagypapához. A kis Eliza sok gondot okozhatott környezetének: a krónikák feljegyezték, hogy egyszer például virágot tűzött egy idős úr parókájába a szentmise alatt.

Arra is volt példa, hogy meztelenül futott ki az utcára, ne csodálkozzunk hát, hogy a nagypapától előbb egy erélyes nagynénihez, majd végül egy bentlakásos iskolába küldték, ahol egyik tanára így jellemezte: „A szép arc megszelídíthetetlen természettel párosult.” Alig múlt 16 éves, amikor újra hallunk róla. Bár anyja már tizennégy éves korában odaígérte a kezét egy hatvanas éveiben járó „köszvényes” bírónak, Elisának egészen más elképzelései voltak a jövőről: 1837-ben elszökött egy Thomas James nevű tiszttel, akivel házasságkötésük után Kalkuttába hajóztak. Ám a kapcsolat idővel megromlott, James maga is jó firma lehetett, öt év után ugyanis lelépett egy segédtiszt feleségével, és Elisának új partner után kellett néznie. A hajóút visszafelé Angliába megoldotta a kérdést: Londonban már bizonyos Lennox kapitány feleségeként jelentkezett be. Ebből aztán híres válóper lett, az úgynevezett James kontra Lennox, amiről 1842-ben még a Times is hírt adott. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tél számában olvasható.