2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Pálffy Géza

Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata

A politikus, katona és költő nevezetes téli hadjáratával régóta foglalkozik a magyar történetírás. A legfrissebb kutatások jelentősen árnyalják a haditett eddig ismert históriáját, és új megvilágításba helyezik annak szerepét az 1663–1664. évi nagy török háborúban, miközben magának Zrínyi Miklósnak az identitásait is jelentősen újraértelmezik.

Bécstől független magyar akció?

Noha a téli hadjárat Zrínyi életének és katonai tevékenységének kétségkívül egyik legsikeresebb eseménye volt, vele kapcsolatban egy lényegi kérdés vita tárgyát képezi. A téma egyik legutóbbi összegzése szerint ugyanis „a magyar szakirodalomban egyöntetű a vélemény, hogy a Habsburg kormányzat nem akarta a téli hadjáratot, nem a Haditanács központi rendelkezésére, hanem Zrínyi kezdeményezésére gyűltek össze a magyar csapatok is”. Majd szinte megkérdőjelezhetetlenül állapítja meg, hogy a török hódoltsági hadakozás „az uralkodó és a Haditanács engedélye nélkül zajlott le”.

Ezen elképzelések megszületését a magyar történetírást a XIX. század második fele óta erőteljesen meghatározó és napjainkig ható nemzeti függetlenségi szemlélet motiválta. Ennek jegyében még annak a XVI–XVII. századnak az értékelésében is mindenáron a (Bécstől való) függetlenséget keresték, amikor Európában még egyetlen nemzetállam sem létezett. Így küzdhetett Zrínyi a független magyar királyságért, az önálló magyar nemzeti hadsereg felállításáért, és vezethette a Habsburg-hadvezetés engedélye nélkül a téli hadjáratot. Csakhogy a XIX–XX. század szemléletét helytelen visszavetítenünk évszázadokkal korábbra, amikor a magyar arisztokratáknak egészen más keretek között kellett politizálniuk.

Zrínyi Miklós kötődései

Az újabb kutatások alapján kijelenthető: Zrínyi kötődései, identitásai és lojalitásai jóval többfélék voltak, mint napjaink állampolgárainak. Egyfelől magyar és horvát anyanyelve mellett a Magyar Királyság akkori hivatalos nyelvét (a latint), a Habsburg Monarchia közvetítő nyelvét (a németet) is magas szinten bírta, miközben még olaszul, sőt valamelyest törökül is tudott. E nyelvi sokszínűség ugyanakkor az arisztokrácia esetében nem számított ritkaságnak. Ám ugyanerről tanúskodik Zrínyi gazdag könyvtára is.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok