Bibliai nevet hordozó pecsét került elő a Siratófalnál végzett ásatás anyagából
2019. szeptember 11. 10:50 MTI
A Bibliában is szereplő héber nevet viselő bullát, vagyis pecsétet találtak régészek Jeruzsálem óvárosában a föld alatt – jelentette a Maárív című újság honlapja kedden.
Korábban
A 2600 éves zárópecsétet a Siratófal alapjainál zajló régészeti ásatásokon hozták felszínre. A bullára a Júdai királyság legmagasabb udvari tisztségviselőjének címét írták.
“Első alkalommal került elő Jeruzsálemben régészeti feltáráson ilyen bulla. A pecséten a királyi udvar legfőbb tisztviselője szerepel, ami különösen fontossá teszi a felfedezést”- nyilatkozta az ásatást vezető Eli Sukron a lapnak.
A tisztviselők pecsétnyomójukat használták különféle dokumentumok aláírására, hitelesítésére, de a különféle amforákban tárolt termékek elküldésekor és átvételekor is gyakran agyagpecséttel zárták le az árut. “A ház feletti Adnijahunak” – írták szó szerint régi héber betűkkel a mindössze egy centiméteres bullára.
Az írás alapján a Kr. e. 7. századra, a Júdai királyság idejére becsülik a pecsét korát. A “ház feletti” kifejezés ebben az időben a júdai és izraeli királyság legmagasabb tisztségét jelölte, ő állt az első helyen már Salamon király udvari helytartóinak sorában is.

Ezt a feladatot a Biblia számos, a királyságban jelentős befolyással bíró, a királyhoz közel álló emberre hivatkozva említi. A Királyok könyvében Abdihu viselte ezt a tisztséget Izrael királyságában, Ahab király uralkodása alatt, egyben Illés próféta idején.
Mintegy 150 évvel ezelőtt felfedeztek egy – a bullával nagyjából egyidős – temetkezési barlangot is a Kidron folyó keleti lejtőjén, Dávid városától nem messze, amelynek feliratán szintén a “ház feletti” kifejezés szerepelt. A bullára írt Adnijahu nevet hárman is viselik a Bibliában: Dávid király egyik, Hagittól született fiának a neve, Jehosafát idején az egyik levita pap neve, valamint Nehámiás idején a nép egyik vezetőjét hívták így.
A pecsétet a 2013-ban, a Templomhegy nyugati falának alapjainál végzett ásatáskor elszállított törmelékben találta meg három héttel ezelőtt Batja Ofen. Ezt az Emek Curim Nemzeti Parkban lerakott törmeléket azóta folyamatosan önkéntesek szitálják, vizsgálják.
“Egy vödör törmeléket a szitába öntöttem, elkezdtem vízzel locsolni, és egyszer csak a porban észrevettem egy kis fekete óndarabot. Nagyon elérzékenyültem, rögtön tudtam, hogy bullát találtam” – mesélte a lapnak Ofen.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap