Eleinte az önzőség megtestesülésének tartották a Sony mérnökei a Walkmant

A megfizethető árú, pehelysúlyú, hordozható zenelejátszó „kütyük” hétköznapjaink részeivé váltak, olyannyira, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen lehetett az élet nélkülük.

Pedig az első, ma már kissé szögletesnek ható, kék és ezüst színben pompázó Walkman 200 akkori amerikai dollárba került, és hangrögzítésre még nem volt alkalmas.

De nem is ez volt Kihara Nobutosi célja, aki a Sony egyik alapítójának, Ibuka Maszarunak az ötlete alapján 1978-ban megépítette az első kazettás Walkmant.

A zeneőrült társalapítónak készültek a tervek

A cég kiváló mérnöke saját főnöke, a Sony társalapítója, Morita Akio számára készítette el a terveket, mert Morita nemcsak munkamániás volt, hanem zeneőrült is. Az operahallgatást gyakori tengerentúli útjai során sem akarta nélkülözni.

Gyerekei napi 24 órában zenét hallgattak, és a ma gigantikus méretűnek tetsző kazettás magnókon vitték magukkal kedvenc számaikat a tengerpartra, parkokba, az autóba.

Moritának ezért nagyon megtetszett a „testre szerelhető, hordozható zene” ötlete, annál is inkább, mert a kivitelezéshez adott volt a Sony technikai háttere.

A következőkben foglalta össze elvárásait: magas hangzásminőség, hasonló az autókban használt sztereóhangzáshoz; a készülék legyen hordozható, hogy tulajdonosa zenehallgatás közben gyalogolhasson, gördeszkázhasson, futhasson, és ne legyen nagyon törékeny.

A „sétálómagnó” hangrögzítésre nem volt alkalmas

A Sony mérnökei eleinte tiltakoztak. Vajon kinek kell egy olyan magnó, amely nem képes a hangrögzítésre? Ráadásul használója önző fráter, aki a zenehallgatás élményéből mindenki mást kizár. Mégis Morita győzött, sőt, a „Walkman” nevet (magyar szóhasználatban: „sétálómagnó”) is sikerült elfogadtatnia.

A legfőbb kifogás az volt, hogy a japánok alkotta angol szó nyelvtanilag nem helyes, ezért a Walkmant országonként különböző neveken jelentették meg. Morita azonban bízott fiatal mérnökeinek „megérzésében”, akik megítélése szerint egy hullámhosszon voltak saját nemzedékükkel. Egységesítette az elnevezést is, amely ma már külön szócikk a lexikonokban és a szótárakban.

Nagy-Britanniában kezdődött az őrület

Az első TPS-L2 modell 1979. július 1-jén kezdte meg hódító útját Nagy-Britanniában, a nagy nyári vakáció idején. Alig telt el két hónap, és a Walkman minden addigi várakozást felülmúlt, valóságos „kultúrikonná” vált, már az első évben több mint 200 millió darabot értékesítettek belőle.

Az elsőket, válaszul az önzés vádjára, még két fejhallgató-bemenettel látták el, hogy a zenehallgatás élménye mással is megosztható legyen.

A Walkmannek fontos tartozéka volt a fejhallgató, amely a korabeli 300-400 grammos fejhallgatók korában 50 grammnál kevesebbet nyomott. A digitális zenelejátszók térhódításával 2010-ben a Sony Japánban beszüntette az „ősi” lejátszó forgalmazását, a külföldi piacokra szánt változatainak gyártását azonban folytatta egy kínai céggel kötött megállapodás alapján.

A Walkman születésének egy másik története is elterjedt, eszerint a Sonynak vajmi kevés köze van az új találmányhoz, az egész história csak a világcég által kitalált legenda.

Pavel mérnök jogi keresete

Andreas Pavel német mérnök saját magát tartja az ötlet valódi atyjának. A ma hetvennégy éves, brandenburgi születésű feltaláló már 1977-ben kérelmezte a „sztereó öv” hordozható eszköz bejegyzését, és néhány európai országban szabadalmaztatta is.

Jogai érvényesítése érdekében Nagy-Britanniában terjesztette bíróság elé ügyét, de elutasították keresetét.
Majdnem a csőd szélére került, hiszen a pereskedés csaknem 3 millió dollárját emésztette fel. Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elutasította szabadalmi kérelmét, és a tengerentúlon soha nem tudta beperelni a Sonyt. Végül a vállalat Akio Morita 1999-ben bekövetkezett halála után tárgyalásokat kezdett Pavellel.

Következik az Apple elleni per?

2003-ban a felek peren kívüli egyezséget kötöttek: a mérnök több millió dollár kártérítést kapott. Győzelmét követően úgy nyilatkozott, hogy más hordozható zenelejátszó eszközöket gyártó cégekkel, például a Walkman kései utódjának tekinthető iPod zenelejátszót gyártó Apple-lel szemben is érvényesíteni kívánja jogait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"