Közvetlenül halála előtt élesíthette meg eszközeit Ötzi

A régészek szerint mindez nem jelenti egyértelműen azt, hogy a kora rézkori vadász a célból hegyezte ki őket, mert harcra számított, azért is gondolják így, mert például a kőből készült tőrét nem faragta meg. „5300 év távlatából már nem tudjuk megmondani, hogy vajon készült-e egy közelgő harcra” – mondta a tanulmány társszerzője, Ursula Wierer firenzei régész. „Ám én úgy gondolom, hogy azért frissítette fel szerszámait, hogy a szokásos napi munkáit gond nélkül el tudja végezni” – tette hozzá.

Egy német turista házaspár az olasz-osztrák határnál 3200 méteres magasságban véletlenül bukkant rá 1991-ben a Hauslabjochi emberre, az 5300 éves gleccsermúmiára, amelyet az Alpok-közeli völgyéről Ötzinek neveztek el. A világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste 5300 éves lehet, egészen pontosan Kr. e. 3370 és 3100 között élhetett a kormeghatározás szerint. Megtalálása óta a kutatók kitartóan igyekeznek kideríteni, hogyan halhatott meg a kora rézkori vadász 3210 méteres magasságban, és vajon mi űzhette fel oda. A gleccsermúmia testén végzett 2017-es röntgen- és CT-vizsgálatok nyomán a kutatók vitatták a korábbi feltételezést, amely szerint a jégember egy, a vállába fúródott kő nyílhegy okozta sérülésbe halt bele.

A bőrbe meglepően kis felületen behatoló lövedék ugyan átszakított egy véreret, azonban komolyabb szövetkárosodást nem okozott, és semmiképpen sem volt halálos. A gleccsermúmia fején található számos mélyedés és törés sem bizonyulhatott végzetesnek. Vannak kutatók, akik Ötzi fejsérülései miatt úgy gondolják, a jégembert leütötték, s ebbe halt bele. Ám a koponya sérülései inkább arra utalnak, hogy Ötzi véletlenül elesett és beverte a fejét, miközben a nehezen járható terepen sétált. Halálakor azonban egy medveszőr fejfedőt viselt, amely feltehetően megvédte a fejét a komolyabb sérüléstől. Ötzi – akiről időközben kiderítették, hogy szívbeteg lehetett, Lyme-kórban szenvedett, rendkívül rossz fogakkal mosolyoghatott, szív- és érelmeszesedésben szenvedett, tejcukor-érzékeny volt és utoljára kecskehúst vacsorázott – egyszerűen halálra fagyhatott.

Az elmúlt 27 évben nem csupán magát a múmiát vizsgálták már át tüzetesen, hanem az eszköztárát is, amelyeken most újabb analízist végeztek el. Ötzi szerszámai között helyet kapott egy tőr, egy kaparó eszköz, egy fúrásra alkalmas vékony hegy és két faragott nyílhegy is. A több ezer éves tárgyak vizsgálata nem kis kihívást jelentett a kutatóknak, ugyanis csupán néhány napjuk volt, hogy tüzetesen átvizsgálják a kovakőből készült szerszámokat nagy teljesítményű mikroszkópokkal és komputertomográfiával.

A kovakő származási helyét tekintve legalább három helyszínt tudtak megkülönböztetni, ám mindegyik Trento autonóm megyében (Trentino) található: Ötzi megtalálási helyétől 40, 75, illetve 70 kilométerre van, Trento városától északra, délnyugatra a sziklás hegységben, valamint a Trento-fennsíkon. A jégember otthonát a Vinschgau-völgyre szokták helyezni, de bárhol is volt a szűkebb állandó tartózkodási helye, az bizonyosnak mondható, hogy kereskedelmi kapcsolatban állt a környező régiókban élőkkel. „Elképzelhető, hogy nem ő maga folytatta a kereskedelmi tevékenységet, ám kapcsolatban állt a megfelelő személyekkel” – így Wierer.

A szakértők szerint a nyílhegyek tipikusan az északabbra lévő régiókból származnak, míg például a kaparópenge a mai svájci-dél-németországi tavak menti Horgen-kultúra terméke. Legalább két kultúrából származó eszközei voltak, azonban a szerszámokon lévő vágási, csiszolási jelek alapján arra lehet következtetni, hogy egy ember viselte gondjukat (például élesítette meg, ha kezdtek eltompulni), ez az ember pedig maga Ötzi lehetett. Más tanulmányok korábban már kimutatták, hogy rézfejszéje a mai Toszkánából származik.

Ötzinek azonban voltak saját készítésű, vagy legalábbis az eredetit jelentősen átalakított eszközei is. Ilyen volt az ovális alakú kaparó (tulajdonképpen olyan mint egy kézi kapa) – amelyet növények kivágására vagy földalatti állati búvóhelyek kiásására használhatott –, valamint egy kisebb, fúrófej alakú eszköz, amelyet például állati bőrök vagy faanyagok átlyukasztására alkalmazott. Ezeken az eszközökön a használat legkisebb jele sem látható.

A kopásnyomok elemzéséből az is kiderült, hogy Ötzi jobb kezes lehetett. Ugyanakkor ezen felismerés alapján Albert Zink, a bolzanói Európai Akadémia (EURAC) Múmiakutató Intézetének munkatársa – aki nem vett részt a legújabb kutatásban – szerint valószínűtlen, hogy Ötzi a halála előtti napokban kőeszközei élesítésével foglalatoskodott volna, ugyanis egy mélyebb vágás volt a jobb kezén. Azt azonban hozzátette, hogy a jégember valóban jobbkezes lehetett, ez látható a testének jobboldali fejlettsége alapján is. Tovább méltatta Wierert, hogy munkája során kapcsolatot talált a környező kultúrák és Ötzi között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek