A párizsi Notre Dame orgonájának építésében is részt vett a világhírű magyar orgonakészítő
2017. szeptember 8. 16:47 MTI
Megjelent pénteken Angster József (1834-1918) pécsi orgonaépítő, Magyarország legkiválóbb orgonakészítőjének önéletrajza a Rózsavölgyi és Társa kiadó gondozásában. Az Angster József: Életrajzom - Egy XIX. századi magyar orgonaépítő naplója címet viselő, csaknem 600 oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált könyvet a pécsi önkormányzat közgyűlési termében mutatták be.
Korábban
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár méltatása szerint Pécs értékeinek képzeletbeli listáján az Angster család, az Angster-orgonagyár által létrehozott értékek az "első lapon" szerepelnek. Angster József, aki húsz évig vezette az általa alapított manufaktúrát, kiérdemelte a megrendelők óriási bizalmát, majd a család generációról generációra adta tovább az alapító által felhalmozott örökséget és tudást - idézte fel. "Ez egy gyönyörű pécsi történet, még akkor is, ha 150 éves távlatból látjuk annak szomorú végét" - fogalmazott Hoppál Péter, aki a család 1949 utáni történetére térve, "a kommunisták esztelen rombolására" emlékeztetve arról is beszélt, hogy a dinasztia tagjait gyárukból, otthonaikból elzavarták, internálták és bebörtönözték.
A Zsolnayval egyenértékű angsteri kincset és értékeket nem tudták eltörölni a diktatúra döntnökei - hangoztatta, kiemelve, hogy az Angster név továbbra is ott él a hangszerekben. Mint kitért rá, napjainkban a Pécs Orgonaépítő Manufaktúra viszi tovább a nagy előd örökségét, egyúttal a kreatív iparnak a helyi gazdaságban betöltött fontos szerepét is hangsúlyozta.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere arról beszélt, hogy az Angster-orgonagyár virágzása és legnagyobb sikereinek korszaka egybeesett a baranyai megyeszékhely egyik legsikeresebb időszakával, egyúttal megemlítette a korabeli Zsolnay-porcelángyár, a Littke-pezsgőgyár és a Hamerli család által alapított pécsi kesztyűmanufaktúra működését. Az "angsteri gyökerekből" indult Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrát méltatva azt mondta: immár 25 éves kiváló munkájuknak köszönhetően a pécsi orgona híre nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is újra ismertté vált.
Angster József 1834-ben született a horvátországi Kácsfaluban, Eszéken inaskodott, majd hosszúra nyúlt vándorlásai Bécsbe, onnan Németország és Svájc különböző tájegységein át Párizsig vezettek. 1867-ben Pécsett telepedett le, mintegy 800 orgonát épített, üzeme az Osztrák-Magyar Monarchiában a legjelentősebbnek számított. Részt vett a párizsi Notre Dame és más nagy székesegyházak orgonáinak építésében. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki három éven át Párizsban, a világ leghíresebb műhelyében dolgozott Cavaillé-Collnál.

Magyarországon nevéhez fűződik a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiai nevéhez többek között a budapesti bazilika, a szegedi Fogadalmi templom orgonájának megépítése. Angster József 1886-ban könyvet írt Az orgona története, lényege és szerkezete címmel. 2015-ben egy templomi hangszert idéző emlékművet állítottak Pécsett Angster József és családja tiszteletére. Az önéletrajzi kötetből pénteken Deáky István karvezető, zenetanár olvasott fel. Késő délután a pécsi Szent Ferenc-templomban orgonás szentmisét tartanak az Angster-orgonaépítőkre és a gyár hajdani szakembereire emlékezve.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap