Egy újabb kutatás szerint magyar honfiúsításáért folyamodott Ferenc József és Sisi gyóntatóatyja

Az 1868. március 16-i Képviselőházi Napló részletezte is a kérvényt: „Az alsó-ausztriai neusiedli születésű hittudor a koronázási ünnepen mint udvari szertartó vett részt, meghatva az alkotmányos és nemzeti szellem nyilvánulásai által, lelkében forró vágy kelt ezen nemzet fiai sorába számíttatni, s e célból a képviselő házhoz a honfiúsítás megadásáért folyamodik.”  Az ügyet áttették a belügyminisztériumhoz további intézkedések végett. Ez a beadvány ma is megtalálható az Országos Levéltárban, sőt az is, amelyben 1868. április 10-én a belügyminisztérium beiktatta, és a külföldön élő magyarok honosságának ügyei között kezelte a kérvényt. Sajnos a  később lefolytatott selejtezések során ez is megsemmisítésre került, így nem tudhatjuk, hogy mikor kapta meg pontosan a magyar állampolgárságot Mayer Lőrinc.

Az 1853-ban pappá szentelt Mayer 1860 óta volt udvari káplán, 1868-tól pedig már Ferenc József gyóntatójává is kinevezték, ezért 1870 elején úgy gondolta, hogy sikeresen pályázhatja meg az éppen megüresedett lekéri apátságot. Azonban sem a bécsi császári iroda, sem Simor hercegprímás nem tudott még a honfiúsításról. Feltételeznünk kell, hogy hittudorként tisztában volt azzal Dr. Mayer, hogy magyar egyházi javadalmat csak magyar születésű, vagy honosított egyén kaphat meg. Ekkor tehát már vagy honosított volt, vagy csak erősen bízott abban, hogy minél előbb, idejében rendeződik a két és fél éve beadott kérelme. Az apátság helyett ekkor a bécsi Szt. István dóm kanonokja cím lett az övé.

1876-tól gyóntatója lett Erzsébet királynénak is, és ugyanekkor címzetes apáttá is kinevezték. A hivatalos lap szerint 1876. október 19-én a magyar vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére Dr. Mayer Lőrinc udvari és várlaki lelkész a Szt. Egyedről nevezett sümegi címzetes apátságot kapta meg az uralkodótól. A hírközléssel megint nem volt szerencséje a főpapnak, mert a kinevezésben szereplő „Simighio” szó magyarul nem a sümegi, hanem a somogyvári apátságot jelöli.

A bécsi udvar lelkipásztori főnökének a sok kitüntetés és cím között a legfontosabb a diocleai felszentelt püspöki cím volt, a pápai kinevezés tényét személyesen, családi környezetben  közölte az uralkodó gyóntatójával 1898. december 2-án, uralkodásának 50. évfordulóján.

1912 májusában, 84 évesen halt meg Mayer Lőrinc püspök, és erről egy magyar nyelvű gyászjelentést küldtek a Religio folyóiratnak. A méltató szavakat közölte is a lap, hiszen Dr. Mayer több mint harminc évig volt a bécsi Szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző-intézet főigazgatója, ahol sok magyar ifjú tanult; illetve  az uralkodó szűkebb családi életében a legintimebb részletek Mayer püspöknek jutottak osztályrészül. Ő volt Gizella és Rudolf lelkiatyja, a trónörökös vezetője a Szentföldön keleti útja során, majd neki kellett fogadnia később Rudolf és Erzsébet roncsolt holttestét is a Burg templomában.

Az újságíró azonban kifejezte csodálkozását is, hiszen bécsi udvari plébános haláláról nem szoktak magyar nyelven megemlékezni. Magyarázatot nem találtak rá, mivel Mayer magyar honpolgársága nem volt köztudott, s ez így maradt a mai napig.

1868 nyarán a bécsi udvari kápolnában előadták Liszt Koronázási miséjét. Valószínűleg  Mayer káplánnak sikerült Liszt Ferencet megnyernie az ügynek, aki viszont Pesten eddig az időpontig  nem engedélyezte még művének újbóli előadását. Azt bizonyosan tudjuk, hogy 1911-ben, Liszt születésének 100. évfordulóján megint előadták a Koronázási misét a Burg kápolnában, és az ünnepi, emlékező misét Mayer püspök tartotta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai