2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mostantól Arafat hálószobájába is betekinthetünk

2016. november 11. 12:16 MTI

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Jasszer Arafatnak állított rámalláhi múzeum, amelyben a néhai palesztin vezető apró hálószobáját is megnézhetik a látogatók. Az Arafat Múzeum megnyitóját a néhai palesztin vezető halálának 12. évfordulójához időzítették.

A mindössze öt négyzetméteres helyiségben egy egyszemélyes ágy, egy éjjeliszekrény, egy lámpa, egy imaszőnyeg és egy kisebb szekrény található, benne négy öltönnyel, néhány fejkendővel és ingekkel. A szoba falát egy festmény díszíti, amelyet annak idején a palesztin vezető kislánya készített. Arafat a rámalláhi főhadiszállásán lévő hálószobájában töltötte élete utolsó három évének nagy részét, miután Izrael nem engedélyezte, hogy elhagyja az épületet. 2004 őszén, hetvenöt éves korában megbetegedett, Franciaországba szállították, ahol nem sokkal később egy katonai kórházban halt meg.

A helyiség, amely nagyjából érintetlenül állt Arafat halála óta, a főhadiszállás egy üresen álló szárnyában van, amelyet híd köt össze a hétmillió dollárból létrehozott 2600 négyzetméter alapterületű múzeummal. “Arafat története a palesztin emberek szabadságért és függetlenségért vívott harcának története” – mondta Nasszer al-Kidva, Arafat unokaöccse, az Arafat Alapítvány vezetője. A múzeum végigköveti a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjének életét és a palesztinok történetének legfontosabb eseményeit a 20. század kezdetétől Arafat 2004-es haláláig. Az intézmény szerint Arafat 1929. augusztus 4-én született Jeruzsálem óvárosában, habár egyes beszámolók szerint Gázában vagy Kairóban született. A kiállított tárgyak között van a néhai palesztin vezető öreg rádiója, utolsó szemüvege, tollai, kéziratai és egy fegyver, amelyet az íróasztalán tartott.

Fényképeken köszönnek vissza Arafat életének legmeghatározóbb állomásai, köztük amikor Jichák Rabin egykori izraeli miniszterelnökkel és Simon Peresz akkori izraeli külügyminiszterrel megosztva Nobel-díjat kapott az Oslóban 1993-ban tető alá hozott átmeneti békemegállapodásért. Az egyezségtől azt remélték, hogy megnyitja az utat a palesztin-izraeli végleges békemegállapodás előtt, ám az soha nem született meg. Jichak Rabint 1995-ben meggyilkolta egy ultranacionalista zsidó, a békemegállapodás ellenzője. 2000-ben kitört a palesztin felkelés, és Arafat utolsó éveit főhadiszállásán, ostromállapotban töltötte. Simon Peresz idén szeptemberben halt meg.

Arafat Nobel-díját gázai főhadiszállásán őrizték, de 2007-ben, amikor a Hamász elfoglalta Gáza városát, az épületet kifosztották. A díját a Hamász fegyveres csoport szolgáltatta vissza a palesztin kormánynak. A múzeumban berendezett kiállítás utolsó képein izraeli buldózerek láthatóak, amint Arafat főhadiszállásán átgázolva elérik a hálószoba falait. Az Arafat Múzeum megnyitóját a néhai palesztin vezető halálának 12. évfordulójához időzítették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár