Kémkedett az FBI Mandela után

Nelson Mandela 1990 júniusában tett látogatást az Egyesült Államokban, négy hónappal azt követően, hogy kiszabadult a Robben Island-i börtönszigetről, ahol összesen 27 éven át raboskodott. Mandela nemcsak a világ akkori legünnepeltebb politikai foglyaként, hanem az Egyesült Államokban terrorista szervezetként nyilvántartott Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjeként érkezett az USA-ba, így nem véletlen, hogy a Dél-afrikai Köztársaság első színesbőrű elnökének minden lépését árgus szemekkel figyelték a tengerentúlon.

Az ANC 2008-ig olyan hírhedt szervezetekkel szerepelt együtt a listán, mint a palesztin Hamasz vagy az Ír Köztársasági Hadsereg. Ráadásul abban az időben azt beszélték, hogy a dél-afrikai hatóságok az amerikai CIA-tól származó információk birtokában tartóztatták le Mandelát 1962-ben, az amerikai hidegháborús logika ugyanis azt diktálta, hogy a függetlenséget zászlajukra tűző afrikai szervezetek vezetői veszélyt jelentenek az USA érdekeire.

Az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió birtokába került jelentés szerint az FBI-t egy informátor arról tájékoztatta, hogy a híres polgárjogi vezető, Martin Luther King özvegye, Coretta Scott King egyik beosztottja szervezte meg Mandela atlantai útját. Ez a bizonyos informátor arról is beszámol, hogy az Iszlám Nemzet (Nation of Islam) befolyásos muszlim vezetője, Louis Farrakhan találkozni akar Mandelával, erre azonban csak hat évvel később, a dél-afrikai Johannesburg városában kerül sor.

A 334 oldalas jelentésből az FBI összesen 169 oldalt tartott vissza nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. "Ami hiányzik ezekből a dokumentumokból, az legalább annyira érdekes, mint ami benne van" - mondta az aktákat megvizsgáló Ryan Shapiro, a Massachusetts Institute of Technology doktorandusza. "Nemcsak hogy jelentősen átszerkesztették a dokumentumokat, de lényegében arról sincs szó bennük, hogy a hírszerzés mit gondolt Mandeláról szabadon engedése előtt" - tette hozzá.

1990-re azonban sok minden megváltozott: a hidegháborúnak gyakorlatilag vége volt, George H.W. Bush amerikai elnök pedig jó kapcsolatokra törekedett Mandelával és az ANC-vel, szem előtt tartva annak valószínűségét, hogy a Nobel-békedíjas politikus lehet az ország első demokratikusan választott vezetője. Az FBI aktáiból kiderül, hogy az amerikai biztonsági szervek legnagyobb kihívása az volt, hogy biztosítsák az utazása idején több tucat halálos fenyegetést kapó színesbőrű vezető védelmét.

A Mandela védelméért leginkább felelős kormányzati szerv, a State Department a jelentés szerint rendkívüli módon aggódott a dél-afrikai vezető biztonságáért. Ahogy az a jelentésben olvasható, Mandelát Atlantában vagy Miamiban akarták eltenni láb alól. Az FBI-aktákból kiderül, hogy Mandela számos szervezettől kapott halálos fenyegetést: szkinhedektől, latino neo-náciktól, a Ku Klux Klantól, az Aryan Knights of the Great Foresttől és egyéb "árja" csoportoktól.

Az FBI, valamint a helyi és szövetséges bűnüldöző szervek nem vették félvállról a fenyegetéseket, többek között laboratóriumokban vizsgálták meg a kézzel írott, fenyegető hangú levelek ujjlenyomatait, letartóztatásokra azonban végül egyetlen egy esetben sem került sor. Egy 1991-ben, Mandela második amerikai útja során született belső memorandum elismerte, hogy "biztonsági problémák" akadtak a dél-afrikai vezető látogatása során, a 2000. november 7-i keltezésű jelentés pedig megerősítette, hogy Mandela biztonságát elsősorban szélsőjobboldali csoportok, illetve "mentálisan gyenge" emberek fenyegették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek