Siegfried megadja magát
2003. március 7. 09:23
A német-francia történelmi szembenállást jelképező Siegfried-vonal, a második világháborús haditechnika és higiénia minden vívmányával felszerelt erődöv eltűnik a történelem süllyesztőjében.
tetthely |
1917-ben épült német védvonal az ugyancsak defenzív célból épült francia Maginot-vonalra adott válasz volt. A grandiózus védelmi rendszert 1936-ban megközelítőleg 400 ezer munkás 8 millió tonna beton valamint 1 millió tonna acél felhasználásával építette ki. Az 1940-re elkészült erődítmény a holland határhoz közeli Kleve városától indul, végighúzódik a belga, luxemburgi és francia határ mentén, s a svájci Bazel városa előtt fejeződik be.
A szövetségesek oldalán Nyugati falként emlegetett védvonal lebontására nem a nemzeti összeborulás jegyében kerül sor. Az omladozó, egyre rosszabb állagú erődrendszer járatai, bunkerei tényleges veszélyt jelentenek az arra járók számára. A géppuska-fészkeket és a föld alatti alagutakat mára már a denevérek és egyes ritka madárfajok vették birtokukba. A belga határhoz közel eső 13 km-es védvonal-szakaszt a tervek szerint történelmi emlékhelyként őrzik meg az eljövendő generációk számára. A bunkerekben még fellelhető tárgyak pedig múzeumok kiállítási anyagát gazdagítják majd.
Az erődrendszert maga a német hadvezetés ürítette ki 1940-ben, miután a Franciaország elleni nyári offenzíva sikerrel zárult, és a Siegfried-vonalon lévő nehéztüzérséget az Atlanti partvidék védelmére szállították tovább. A szövetségesek 1944 júniusi normandiai partraszállása után viszont a németek visszatelepítették a fegyvereket. Hitler úgy vélte, hogy a Siegfried-vonal legalább 3 évig fel tudja tartani az előrenyomuló szövetséges haderőt. A szövetségesek egyébként bedőltek a náci propagandának és Arnheimnél megpróbálták megkerülni a falat. Ám az ejtőernyős akció, melynek három rajnai híd elfoglalása volt a feladata, kudarcba fulladt.
Hiába énekelték maguknak a második világháborúban harcoló brit katonák, hogy „Édesanyám, kiteregetjük a mosott ruhát a Siegfried-vonalra, ha még egyáltalán megvan...”, az 1944 őszi arnhemi vereség súlyos következményekkel járt a nyugati fronton. Montgomery nem tudta elfoglalni Hollandiát, nem történt meg a Siegfried-vonal átkarolása és a szövetséges erők nem özönlöttek be a német területekre. Hitler és tábornokai időt nyertek az 1944 decemberében megindított ardenneki német ellentámadás előkészítésére. Végül aztán csak az amerikai Patton tábornok tudta 1944 végén áttörni a Nyugati falat a Saar-vidéknél, ahol több tízezer katona, köztük rengeteg, a német hadsereg által besorozott tinédzser és idős férfi lelte halálát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.