Fotókon a műholdképeken azonosított piramisok

Tavaly számoltunk be róla, hogy Egyiptomban két, egymástól jó 130 kilométerre elhelyezkedő dombszerű képződményt azonosított Angela Micol amerikai régész, aki a hatalmas kiterjedésű területet az otthonából, a Google Earth segítségével fésülte át. A várva várt terepmunka azóta megkezdődött, azonban a szakemberek nem várt nehézségbe ütköztek munkájuk során. 

Az egyik forma Felső-Egyiptomban, a Nílus mellett, Abu Sidhumtól 18 kilométerre helyezkedik el; itt négy domb található, két, nagyjából 76 méter széles és van két kisebb, 30 méter széles bucka, amelyek egy nagyobb, nagyjából 190 méter széles, háromszög alakú és sík felületű domb köré rendeződnek.

A Fayoum-oázistól északra található a másik, piramisnak hitt alakzat, amely négyoldalú, csonkított, s 45 méter hosszú. Ez Dimai ősi városától délkeletre található; a várost II. Ptolemaiosz alapította az i.e. 3. században. Dima a tudósok előtt elsősorban az ott talált nagyszámú papirusztekercsek miatt ismert, amely jelentőségét a kereskedelemben betöltött szerepének köszönheti.

Micol állítólagos felfedezése után kapcsolatba lépett egy egyiptomi műgyűjtő házaspárral; Medhat Kamal El-Kadi, Egyiptom volt ománi nagykövete és felesége, a jogászként dolgozó Haidi Farouk Abdel-Hamid állítása szerint 34 térkép és 12 egyéb olyan dokumentum van a birtokukban, amelyek az "elveszett" piramisok létezését igazolják.

A fayoumi helyszínt eddig nem kutatták, csak Abu Sidhumnál végeztek előzetes vizsgálatokat a szakemberek. Micol szerint az eddig elért eredményeket érdemes lenne összevetni a két egyiptomi műgyűjtő kollekcióját gazdagító forrásokkal.

Az ősinek tartott buckáknál a helyiek már megkezdték az ásatásokat...

...de mint kiderült, a Micol által előzetesen gránitnak vélt kő túl nagy (pontosabban: kemény) falatnak bizonyult.

Egyes vélekedések szerint a nagyobb bucka biztosan piramis, mivel a lelőhelyen használt fémdetektor fémet és egy északi irányba tartó föld alatti folyósot észlelt.

A két nagyobb és a kisebb képződmények mellett a szakértők egy templom vagy lakóépület alapjait is azonosították, a formákhoz pedig masztabák (sírépítmények) kapcsolódhatnak. Ezeket jelzi a piros téglalap által körülvett terület.

Nem mindenki osztja azonban Micol és társai véleményét: a nagy médiaérdeklődésre számot tartó felfedezés sok kritikát is kapott, egyes geológusok és geo-archeológusok szerint nem piramisokkal, hanem természetes úton kialakult sziklaképződményekkel, úgynevezett tanúhegyekkel van dolgunk.

A műholdfelvételek többször voltak a régészek segítségére, az eddig elért eredményekről itt, itt és itt olvashat bővebben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől