2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Fotókon a műholdképeken azonosított piramisok

2013. július 17. 08:10

Fotókat tettek közzé arról a két feltételezett egyiptomi piramiskomplexumról, amelyet egy amatőr régész azonosított még tavaly a Google Earth segítségével. Angela Micol észak-karolinai otthonában, több ezer kilométeres távolságból fedezte fel a piramisnak vélt képződményeket.


Tavaly számoltunk be róla, hogy Egyiptomban két, egymástól jó 130 kilométerre elhelyezkedő dombszerű képződményt azonosított Angela Micol amerikai régész, aki a hatalmas kiterjedésű területet az otthonából, a Google Earth segítségével fésülte át. A várva várt terepmunka azóta megkezdődött, azonban a szakemberek nem várt nehézségbe ütköztek munkájuk során. 

Az egyik forma Felső-Egyiptomban, a Nílus mellett, Abu Sidhumtól 18 kilométerre helyezkedik el; itt négy domb található, két, nagyjából 76 méter széles és van két kisebb, 30 méter széles bucka, amelyek egy nagyobb, nagyjából 190 méter széles, háromszög alakú és sík felületű domb köré rendeződnek.

A Fayoum-oázistól északra található a másik, piramisnak hitt alakzat, amely négyoldalú, csonkított, s 45 méter hosszú. Ez Dimai ősi városától délkeletre található; a várost II. Ptolemaiosz alapította az i.e. 3. században. Dima a tudósok előtt elsősorban az ott talált nagyszámú papirusztekercsek miatt ismert, amely jelentőségét a kereskedelemben betöltött szerepének köszönheti.

Micol állítólagos felfedezése után kapcsolatba lépett egy egyiptomi műgyűjtő házaspárral; Medhat Kamal El-Kadi, Egyiptom volt ománi nagykövete és felesége, a jogászként dolgozó Haidi Farouk Abdel-Hamid állítása szerint 34 térkép és 12 egyéb olyan dokumentum van a birtokukban, amelyek az "elveszett" piramisok létezését igazolják.

A fayoumi helyszínt eddig nem kutatták, csak Abu Sidhumnál végeztek előzetes vizsgálatokat a szakemberek. Micol szerint az eddig elért eredményeket érdemes lenne összevetni a két egyiptomi műgyűjtő kollekcióját gazdagító forrásokkal.

Az ősinek tartott buckáknál a helyiek már megkezdték az ásatásokat...

...de mint kiderült, a Micol által előzetesen gránitnak vélt kő túl nagy (pontosabban: kemény) falatnak bizonyult.

Egyes vélekedések szerint a nagyobb bucka biztosan piramis, mivel a lelőhelyen használt fémdetektor fémet és egy északi irányba tartó föld alatti folyósot észlelt.

A két nagyobb és a kisebb képződmények mellett a szakértők egy templom vagy lakóépület alapjait is azonosították, a formákhoz pedig masztabák (sírépítmények) kapcsolódhatnak. Ezeket jelzi a piros téglalap által körülvett terület.

Nem mindenki osztja azonban Micol és társai véleményét: a nagy médiaérdeklődésre számot tartó felfedezés sok kritikát is kapott, egyes geológusok és geo-archeológusok szerint nem piramisokkal, hanem természetes úton kialakult sziklaképződményekkel, úgynevezett tanúhegyekkel van dolgunk.

A műholdfelvételek többször voltak a régészek segítségére, az eddig elért eredményekről itt, itt és itt olvashat bővebben

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár