A svájci Mona Lisa lenne az eredeti?
2013. február 20. 08:19
A Svájcban őrzött Mona Lisát festhette meg először Leonardo da Vinci – állítja az a svájci alapítvány, amely már régóta küzd azért, hogy a művészeti világ végre elismerje a tulajdonában levő műalkotás eredetiségét.
Korábban
Az eredeti Mona Lisának tartott festményen elvégzett legújabb tudományos vizsgálatok megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy az isleworth-i Mona Lisát Leonardo festette – közölte az alapítvány a múlt héten.
A kutatást tavaly szeptemberben kezdték meg a svájci Szövetségi Technológiai Intézet szakemberei. A párizsi Louvre-ban őrzött Mona Lisáról három évszázadon keresztül hitték, hogy ez az egyetlen alkotás, amit Leonardo titokzatos modelljéről, a firenzei Lisa Gherardini-ről festett, holott számos másolat készült minden idők legismertebb festményéről – az egyik legkorábbit például a madridi Prado őrzi.
A svájci Mona Lisa Foundation évek óta próbálja bizonyítani a Genfben őrzött Mona Lisa eredetiségét. Az alapítvány ír származású elnökhelyettese, David Feldman – maga egyébként mű- és bélyegkereskedő – egy olasz matematikussal, Alfonso Rubinóval lépett kapcsolatba a kérdés tisztázása végett. „Rubino hosszasan tanulmányozta Leonardo vitruviusi emberét, s ő volt az, aki felajánlotta, hogy megvizsgálja a festményt” – mondta el Feldman.
Rubino szerint az isleworthi Mona Lisa – amely onnan kapta a nevét, hogy Hugh Baker angol műértő London Isleworth nevű külvárosában őrizte az alkotást – egyezést mutat a párizsi múzeumban őrzött Mona Lisa geometriai sajátosságaival, s bizonyíthatóan a reneszánsz mester festette meg a művet. A zürichi intézet a vásznon elvégzett radiokarbonos vizsgálat segítségével azt is megállapította, hogy azt 1410 és 1455 között készítették, amivel cáfolta azt a vélekedést, hogy a festmény csupán egy késő 16. századi másolat lenne.

Korábban egyébként az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik nyomszakértője is megszólalt, aki azt állította, hogy a korai alkotáson látható nő arca ugyanazokat a jellegzetességeket mutatja, mint a későbbi, csak épp az első képen még 12-13 évvel fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy a művészettörténelem egyik legrejtélyesebb nője kétszer is modellt ült Leonardónak. A tudományos véleményeken túl az alapítvány által megkérdezett szakértők idézték da Vinci kortársait is, akik állítólag már 1503-ban látták a mester műhelyében a Giocondát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap