Churchill is eltussolta volna a katyni mészárlást

Nemzetközi vizsgálatot akart indítani a Londonban székelő lengyel emigráns kormány feje, Wladyslaw Sikorski tábornok az 1940-es hírhedt katyni mészárlással kapcsolatban, amely során 21 ezer lengyel tisztet gyilkoltak le a szovjetek. A kezdeményezésnek azonban nem várt ellenzője akadt: Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke.

„Szigorúan elleneznünk kell minden, a Nemzetközi Vöröskereszt vagy más szervezet által folytatni kívánt ’vizsgálatot’ azokon a területen, amelyet a német hatóságok irányítanak” – olvasható a Sztálinnak küldött 1943. áprilisi táviratában. A szovjetek sokáig a nácikat okolták a mészárlásért, Moszkva pedig csak a kilencvenes évek elején ismerte el, hogy a példátlan bűntett a sztálini titkosrendőrség, az NKVD tisztjeinek lelkén szárad.

A US National Archives and Records Administration múlt hét hétfőn tette közzé azt a több mint kétezer dokumentumból álló, titkosítás alól feloldott irategyüttest, amely a varsói amerikai nagykövetség sajtóközleménye szerint „a lengyel nemzet ellen elkövetett bűntettel kapcsolatos tudásunk elmélyítéséhez járul hozzá".

A távirat szerint Churchill közli Sztálinnal, hogy Sikorski „nehéz helyzetben” van, mivel nagy nyomás nehezedik rá Lengyelország részéről, hogy bizonyítsa: képes szembeszállni a Szovjetunióval. Először a londoni kormány külügyminisztere, Anthony Eden próbálta elérni Sikorskinál, hogy „ejtse” az ügyet; április 17-én a tábornok végül felkérte a Nemzetközi Vöröskeresztet az ügy kivizsgálására. Hat nap eltelte után a Vöröskereszt kijelentette, hogy hajlandó együttműködni a mészárlás kivizsgálása érdekében, de azzal a feltétellel, ha valamennyi érdekelt féltől, tehát az oroszoktól is kap erre felkérést.

Churchill elkeseredetten küzdött azért, hogy fenntartsa a diplomáciai kapcsolatot Lengyelország és a Szovjetunió között, s hogy ne adjon propagandaeszközt Hitler kezébe, gyengítve ezzel a szövetségesek közötti viszonyt. Ezzel azonban már elkésett: Sztálin postafordultával, április 25-én már arról számolt be, hogy Molotov külügyminiszter értesítette a lengyeleket a diplomáciai kapcsolatok megszűnéséről, mivel a lengyel sajtó továbbra is „szakadatlanul űzi szovjetellenes kampányát”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye