Mexikói bevándorlási hullámok az Egyesült Államokba

„Elfoglalt Amerika” (Occupied America: A History of Chicanos). Ezzel a provokatív címmel írta meg Rodolfo Acuña a csikánók, azaz az USA-ban élő mexikói származású kisebbség történetét. A „belső gyarmat” modell szószólója arra a gyakran figyelmen kívül hagyott történelmi tényre hívja fel a figyelmet, hogy a mai Texas, Új-Mexikó, Arizona, Kalifornia, illetve részben Kolorádó, Nevada és Utah területét kétszer is gyarmatosították.

A XVII-XVIII. század folyamán először spanyol – valójában már ekkor is erősen kevert származású, mestizo, mulatto stb. – telepesek vetették itt meg a lábukat. Az elképesztő kiterjedésű (az USA mai területének közel negyedét kitevő) északi tartományokat azonban sem a gyarmati, sem később az önálló mexikói kormány nem tudta teljesen ellenőrzése alá vonni, és még a XIX. század derekán is mindössze néhány tízezer fő lakta. Nem volt tehát nehéz dolga a dinamikusan terjeszkedő, a kontinens benépesítését ideológiai küldetésének tartó keleti angolszász szomszédnak, mikor szemet vetett a területre.

A folyamatot az ekkorra már angolszász többségű Texas függetlensége (1836), majd annektálása (1845) indította meg, majd a határviták ürügyén vívott kétéves háború (1846-48) pontot is tett a végére. A Guadalupe Hidalgo nevével fémjelzett békeszerződés és egyéb megállapodások révén Mexikó korabeli területének több mint fele került az Egyesült Államok fennhatósága alá; azért csak ennyi, mert számos befolyásos döntéshozót aggasztott egy alsóbbrendű, „korcs” faj nagyléptékű beolvasztásának várhatóan negatív hatása az amerikai demokráciára. Az elfoglalt tartományok kisszámú és ezért relatíve veszélytelennek tartott hispán lakossága teljes körű polgárjogot nyert ugyan, illetve garanciákat kapott tulajdonviszonyainak tiszteletben tartására, a gyakorlatban azonban igen gyorsan világossá vált számukra, hogy földbirtokaikat elvesztik és másodrendű állampolgári státuszra lesznek kárhoztatva.

Míg a XIX. század közepe a szinte korlátlan és ellenőrizetlen, úgynevezett „régi bevándorlás” időszaka az Egyesült Államokban, a századforduló körüli évtizedek a Kelet-, Közép- és Dél-Európából, illetve Kínából és Japánból érkező „új bevándorlók” ellen hozott korlátozásokkal jellemezhetők. A történészek csak mostanában kezdik felismerni, hogy az illegális bevándorlás modern problémájának feltételei és mintái jelentős mértékben ebben az időszakban öltöttek formát.

Kárai Attila cikke a Múlt-kor nyári számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?