Több ezer éves perui üledék árulkodik a klímaváltozásokról

Ahogy az északi féltekén emelkedik a hőmérséklet, úgy a Föld sűrűn lakott trópusi vidékei a nyári monszunok szárazabbá válásával egyre kevesebb csapadékot kénytelenek elkönyvelni. A Pitt kutatócsapata szerint Dél-Amerika egyenlítőhöz közeli területei soha nem kaptak még ilyen kevés csapadékot.

A perui Laguna Pumacocha-nál talált másfél méter hosszú üledékdarab az egyik legrészletesebb geokémiai információhalmazzal bír a trópusi klímaváltozások ciklusaira vonatkozóan – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tanulmányában. A földdarabon a dél-amerikai nyári monszunok száraz és csapadékos fázisai állapíthatóak meg, s megfelel a környező területek csapadékeloszlásának.

Az üledék jól illusztrálja, hogy a dél-amerikai nyári monszunok által hozott eső drasztikusan lecsökkent az elmúlt évszázadban, s ez a csapadékmennyiséget illetően a legnagyobb változást jelenti i.e. 300 óta, miközben az északi félteke időjárása sokkal melegebb lett.

Mark Abbott, a Pitt's School of Arts and Sciences geológusprofesszora saját bevallása szerint nem számított a rapid csapadékmennyiség-csökkenésre. „A trópusi régiók olyannyira szárazak, hogy arra álmunkban sem gondoltunk volna” – mondta el Abbott. „Ha a régió fő csapadékfelelősei, a monszunok ilyen arányban szorulnak vissza, akkor az beláthatatlan következményekkel jár a világ többi része számára” – tette hozzá.

Az üledék a csapadékmennyiség általános változásait mutatja i.e.300 és i.sz. 900 között. A 10. századtól kezdve háromszáz éven át súlyos szárazság köszöntött az emberiségre, a legkevesebb csapadék pedig 1000 és 1040 között esett. Ez megfelel a bennszülött amerikai civilizációk letűnésének, a mai Bolíviát, Perut és Chilét benépesítő tiwanakuk és warik kipusztulásának idejével.

1300 után heves monszunok áztatták a trópusi vidékeket, az elmúlt 2300 év legcsapadékosabb periódusa 1500 és az 1750-es évek közé, a kis jégkorszak idejére esett. 1820 körül ismét egy szárazabb időszak köszöntött be, de ezt újra egy csapadékos korszak váltotta fel, egészen 1900-ig, amikor ismét szárazabbá vált az időjárás.

A szakemberek a klímaváltozások megállapítására a rétegekben levő delta-O-18 oxigénizotópokat vizsgálták meg, amely fordított arányban áll a csapadékmennyiséggel: minél alacsonyabb az oxigénizotópok szintje, annál csapadékosabb az időjárás – és fordítva. A kutatócsapat később kapcsolatot állapított meg az esőzések és az északi félteke időjárása között, s a földréteget összekötötte az északkeleti és délkeleti passzátszelek találkozási pontjának (ITCZ) változásával. Abbott és kollégái arra konkludáltak, hogy a meleg északi időjárás északra „löki” a monszunok forrását biztosító ITCZ pontját, s végül csökkenti a csapadékmennyiséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején