Homokvihar pusztította el a norvég Pompejit

2010. október 5. 11:23

Régészeti szenzációt jelentenek a norvégiai Kristiansand mellett talált agyagedények, amelyek a kőkorszak legjobb állapotban megmaradt tárgyi emlékeinek számítanak a skandináv országban.

Korábban

Az i.e. 3500-ban épült lakóházból előkerült régészeti leletek óriási izgalmakat váltottak ki az oslói egyetem kutatói között. A felfedezés helyszíne a Norvégia déli részén található Hamresanden, nem messze a kjevki repülőtértől volt. Az agyagedényeket minden valószínűség szerint egy néhány órás homokvihar temette be és mentette meg az enyészettől.

A katasztrófa következtében egy mini-Pompeji képe tárulhatott a régészek szeme elé, akik egész és törött fazekakat találtak a helyszínen. „Ez az első alkalom, hogy ilyen leletekre bukkantunk Norvégiában” – nyilatkozta Håkon Glørstad, az ásatások szóvivője. „Az ebből a korszakból származó agyagedények rendre apró darabokban kerülnek elő, itt azonban nagyrészt egészben, érintetlenül találtuk meg a tárgyakat” – tette hozzá. Glørstad szerint a régészek annyi cserépdarabot találtak, hogy azokból nyolc edényt is össze lehet rakni. „Ez egy igazi régészeti szenzáció” – lelkendezett a szóvivő.

„Ebben az időben Norvégiában sokkal szárazabb volt az idő, ezért meglehetősen gyakoriak voltak a homokviharok, amelyet a lerakódott homokrétegek bizonyítanak. Már a tavaly végzett kutatások is azt mutatták, hogy esetleg találhatunk itt valamit. A helyszín ideális lehetett egy part menti lakóhelyhez, amely közel volt a folyó torkolatához” – mondta Glørstad.

A felfedezés sok új információval szolgál a településsel kapcsolatban, de az agyagedények mellett mintegy húsz nyílvessző és szerszám segítségével azt is megtudhatjuk, hogyan változott az élet a part mentén. A jégkorszak hatalmas jégtakarói miatt a település kilenc, míg Oslo környéke 37 méterrel a mai szint alatt helyezkedett el. „Mivel a tengerszint alacsonyabb volt az ezt megelőző időkben, sokkal idősebb településekre bukkanhatunk ezen a vidéken” – jósolta Glørstad.