2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kerekasztaltól a demokratikus alkotmányig

2009. június 15. 09:27 MTI

Megtorpanás és felbomlás

Az MSZMP halogató taktikája miatt addig is vontatottan haladó megbeszélések július végén megtorpantak: ekkorra nemcsak a három oldal közötti, hanem az EKA-n belüli ellentétek is felszínre kerültek. A helyzet tisztázását hátráltatta az MSZMP-nek az az álláspontja, hogy egyes sarkalatos törvényeket előzetes konszenzus nélkül is beterjeszthetnek, valamint az is, hogy a Demisz aláírásgyűjtési akciót indított annak érdekében, hogy még az országgyűlési választásokat megelőzően legyen az országnak köztársasági elnöke.

A tárgyalások augusztus közepétől gyorsultak fel újból, amikor Fejti Györgytől Pozsgay Imre vette át az MSZMP-delegáció vezetését. Szeptemberben sikerült megállapodni egyebek mellett a választójogi törvényben (a jelöltséghez szükséges ajánlószelvények számáról, a parlamentbe jutási küszöbről, az egyéni és listás rendszer kombinációjáról), az alkotmány kérdésében (a preambulum elhagyásáról, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásáról), továbbá az állami számvevőszék és az alkotmánybíróság felállításában.



A köztársasági elnöki intézmény létrehozásáról konszenzus alakult ki a három oldal között (az MSZMP végül elfogadta azt, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond, és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciót az Országgyűlés elnöke látja el), de az államfő megválasztásának módjáról (az Országgyűlés által vagy népszavazással) és időpontjáról (a parlamenti választások előtt vagy azt követően) nem született megegyezés. Körvonalazódott, de nem rendeződött véglegesen a párttörvény tervezete, mivel az MSZMP KB elvetette Pozsgay Imrének a nemzeti kerekasztalnál felvetett ajánlatát, hogy a párt kivonul a munkahelyekről.

A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokat szeptember 18-án plenáris ülés zárta le, az eseményt a június 13-i nyitó üléshez hasonlóan a televízió élő adásban közvetítette. A három hónapos tárgyalássorozat alatt 238 bizottsági, illetve szakértői bizottsági ülést tartottak csaknem ezer munkaórában, a megbeszéléseken közel 1300-an vettek részt, s 3500 oldalnyi jegyzőkönyv készült. A békés átmenet sarkalatos kérdéseiben létrejött a résztvevők politikai egyetértése, s ez hat törvényjavaslatban öltött testet (az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, a Büntető törvénykönyv módosításáról, a büntetőeljárásról valamint az alkotmány módosításáról).

A nyitva maradt kérdések rendezésére (benne a köztársasági elnök választásának rendje, a választások etikai kódexe, a választások nyilvánosságának szabályai, az új tájékoztatási törvény, az informatikai törvény, a közszolgálati törvény, a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Törvénykönyvében, a munkásőrség átalakítása, a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása) szakértői bizottságokban folytatódott a munka.

A megállapodást tartalmazó dokumentumot a záróülésen az MSZMP, valamint a harmadik oldalt alkotó társadalmi szervezetek aláírták (a SZOT kivételével, amely augusztusban kivonult a tárgyalásokról). Az Ellenzéki Kerekasztal kilenc szervezete közül viszont csak öt látta el kézjegyével fenntartások nélkül az egyezményt (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt), az MSZDP a köztársasági intézményre vonatkozó záradékkal látta el azt, míg az SZDSZ, a Fidesz, valamint a tárgyalásokon megfigyelőként részvevő FSZDL nem írta alá (de nem is vétózta meg): szerintük az EKA feladta kiinduló álláspontját és jelentős engedményeket tett.

Az Ellenzéki Kerekasztal egysége a megállapodások létrejöttével megbomlott. Az SZDSZ szeptember 24-én bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezd annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a nemzeti kerekasztal tárgyalások vitás kérdéseiről, azaz, hogy 1. Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? 2. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? 3. Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Az SZDSZ kezdeményezése nyomán írták ki aztán ki november 26-ra a "négy igenes" népszavazást.

A kerekasztal-tárgyalások eredményeként új, demokratikus, az állampolgárok szabadságjogait széles körben biztosító alkotmányos rendszer jött létre Magyarországon, s megteremtődtek a szabad választások megrendezésének feltételei. Az Országgyűlés október 17-20. között elfogadta a sarkalatos törvényeket, majd 1989. október 23-án kihirdették az alkotmány módosítását, s kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár