Megnyitásától küzd helyhiánnyal a Közlekedési Múzeum
2009. április 30. 10:37 MTI
Száztíz éve, 1899. május 1-jén nyitották meg Budapesten a Közlekedési Múzeumot, az egyik legrégebbi alapítású műszaki jellegű múzeumot.
Korábban
1896-ban a honfoglalás ezredik évfordulóján nagyszabású kiállítássorozatot rendeztek Budapesten a Városligetben, hogy Magyarország méltóképpen mutatkozhasson be a világnak, teljes képet adva a múltról, a jelenről, a magyarság eredményeiről a kultúra és a tudomány területén. A bemutatásra váró területek sorában jelen volt a közlekedésügy is, hiszen 1885-ben már nagy sikert aratott egy hasonló, kisebb méretű országos kiállítás. Felvetődött egy vasúti múzeum alapításának ötlete is.
Az "ezredéves kiállítás" X. csoportjaként ismertté vált romantikus-eklektikus stílusban felépített Közlekedési Csarnokban (a Közlekedési Múzeum mai főépületében) mutatták be mindazt, amit az ország a közlekedés fejlesztésében és vízépítés területén elért. A Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő tervezte csarnok kupolának átmérője 26 méter, magassága 67 méter volt, a 3100 négyzetméteres kiállítótérben a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a posta, távbeszélő és távírda legfontosabb tárgyai kaptak helyet.
A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak, modellek mellett a fényképek, térképek, rajzok és menetjegyek gyűjteményét nemzetközi anyaggal egészítették ki. A szervezők nem nyugodtak bele, hogy a sikeres és értékes gyűjtemény elkallódjon, ezért úgy döntöttek, hogy állandó kiállítást hoznak létre az ideiglenesnek épült pavilonból. A múzeum ügyének legfőbb szószólója Banovits Kajetán mérnök (később a Közlekedési Múzeum első igazgatója) volt, aki kitartó munkával elérte Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternél, hogy engedélyezze a múzeum megalapítását.
A múzeum 1899. május 1-jén nyitotta meg kapuit. A gyűjteményt folyamatosan gyarapították, és a repülés magyar és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. Mivel gyorsan nyilvánvalóvá vált a helyhiány, több terv született a múzeum bővítésére, illetve a Műegyetem mellé történő telepítésére. A pénzhiány és a két világháború azonban az elképzeléseket meghiúsította. 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a kiállított tárgyakban.
A gyűjtemény sorsa hosszú évekig bizonytalan volt, s csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum, amelyet 1970 végén a kormány országos múzeummá nyilvánított. A múzeum 1987-ben új kiállítási épülettel bővült, a látogató ma valamennyi közlekedési ág fejlődésével megismerkedhet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő tegnap
- 10 érdekesség a pénz történetéből tegnap
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói tegnap
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma tegnap
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez tegnap
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” tegnap
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? tegnap
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét tegnap