Elhunyt Gyapay Gábor történész
2009. március 6. 16:22
Életének 85. évében elhunyt Gyapay Gábor történész, a magyar történelemtanítás meghatározó egyénisége. Temetése március 17-én lesz a Farkasréti temetőben.
Gyapay Gábor 1924-ben született Isaszegen. A fasori Evangélikus Gimnáziumban tett érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarán történelem-latin szakon szerzett diplomát. 1946 és 1949 között a Válasz című folyóirat munkatársaként dolgozott.
Több mint fél évszázados tanári pályája során Budapest legjobb gimnáziumaiban tanított: Fasori (1947-52 majd 1989-93); Jedlik (1954-55); Apáczai (1955-59); Martos Flóra (1959-70); Fazekas (1970-89). A rendszerváltás után ő szervezte újjá a Fasori Evangélikus Gimnáziumot, 1989-93 között az intézmény igazgatója volt. Neve és élete szinte elválaszthatatlanul összefonódott a „Fasor” történetével. Munkásságát egyebek mellett Magyar Örökség Díjjal, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Kiskeresztjével, Trefort Ágoston-díjjal és Eötvös József-díjjal ismerték el. Történész tanítványai pedig ünnepi kötettel köszöntötték 80. születésnapján.
Tanári tapasztalatainak legjavát a hat- és nyolcosztályos középiskolák számára írott hatkötetes tankönyvsorozata jelenti. Bertényi Ivánnal közösen írt Magyarország rövid története című könyvét a nagyközönség lelkesen fogadta. A munkáról, amely több kiadást élt meg, számos méltató ismertetés született. A rendszerváltást követő években különösen fontos volt, hogy korszerű, elviselhető terjedelmű könyv kerüljön az érdeklődők kezébe. A két szerző 1848-49-nél húzta meg a korszakhatárt, az addig terjedő rész Bertényi Iván, az azt követőt Gyapay Gábor neve fémjelzi.
Főbb művei:
Tanári kézikönyv a történelem tanításához a középiskolák 1-2. osztályában. Budapest, 1971. (Ritoók Zsigmond társszerzővel); Történelemtanítás és múzeum. Budapest, 1972.; Régészet és történelemtanítás. Budapest 1976.; Ki mondta? Miért mondta? Budapest 1977. (Megyer Szabolcs és Ritoók Zsigmond társszerzőkkel); Forrásszemelvények az Ifjú Történelembarátok Körei részére. Budapest, 1981.; A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest, 1989.; Az angol nyelv tanítása a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. In: Míves semmiségek. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára. Szerk.: Ittzés Gábor – Kiséry András. Budapest, 2002. 493-509.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.