Kősírokba fektették a párthusokat
2009. február 9. 10:05 MTI
A párthusok temetkezési szokásairól árulkodik egy Iránban, a Perzsa-öböl környékén talált kétezer éves nekropolisz, ahol most tíz érintetlen sírra bukkantak a régészek. A 41 hektáros temető a maga nemében a legnagyobbnak számít az ország déli részén.
A Hormuzi-szorostól 3 kilométernyire lévő temetőben az Arszakida-dinasztia korában, i.e. 248 és 224 között helyezték végső nyugalomra a holtakat. A térség egykorI lakossága halottait nem a földbe temette, hanem a felszínen apró kövekből "megágyazott" az eltávozottnak. Ezekre a kövekre fektették a tetemet, majd 50 centiméteres kőkerítéssel vették körül, s az építmény tetejére helyezték a sírkövet. A szertartás végén a sírkövön egy agyagedényt törtek szét, ez jelképezte, hogy az elhunyt földi útja végállomásához ért.
Az egyik sírban egy magzati pózban elhelyezett kisgyerek földi maradványaira is rábukkantak. Némely sírban semmilyen tárgyat sem találtak a régészek, más halottakat viszont gazdagon megajándékoztak hozzátartozói. Az archeológusok a sírmellékletek tanulmányozásától remélnek többet megtudni a térségbeli lakosság társadalmi rétegződéséről. Ezzel párhuzamosan a nekropolisz mellett egy párthus város feltárását is megkezdték. A valamikori település területe a szakemberek szerint elérte a 100 hektárt.
A párthus ókori iráni nép volt, nevet a Szeleukida Birodalom Parthia (Parthava) nevű tartománya után nyerte. Az Arszakida-dinasztia vezetésével a párthusok az i.e. 3. század közepétől a Szeleukida Birodalom területeinek rovására építették ki a többek között Iránt és Mezopotámiát magában foglaló birodalmukat, Hatalma csúcspontján, az i.e. 1. században a Párthus Birodalom az Eufrátesztől Afganisztánon keresztül az Indusig, illetve az Oxosz folyótól az Indiai-óceánig terjedt. Fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett, a legfontosabb párthiai városok Ekbatana, Szeleukeia, Ktésziphón és Hekatompülosz. A véget Ardasir (Artaxerxész), a Szasszanida Birodalom megalapítója hozta el, aki i.sz. 226-ban elfoglalta a Párthus Birodalmat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap