2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Részleges szabadság a karlócai békével

2009. január 25. 11:38 MTI

Háromszáztíz éve, 1699. január 26-án, délelőtt 11 óra 45 perckor kötötték meg a Közép- és Kelet-Európa hatalmi viszonyait újrarajzoló karlócai békét, amely véget vetett a másfél évszázados török uralomnak Magyarországon.


A már hanyatló Oszmán Birodalom 1683-ban (1529 és 1532 után harmadszor) kísérelte meg Bécs elfoglalását, de megsemmisítő vereséget szenvedett. A következő évben Velence és Lengyelország XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburgok létrehozták a Szent Ligát a török elleni harcra, a szövetséghez később csatlakozott Oroszország is.

A Liga seregei 1686-ban felszabadították Budát, 1688-ban két évre visszavették Nándorfehérvárt (Belgrádot), bevonultak Erdélybe. A döntő ütközetre 1697. szeptember 11-én Zentánál került sor, ahol a Savoyai Jenő vezette 60 ezres keresztény sereg szétzúzta a túlerőben lévő török hadat, amelynek élén maga II. Musztafa szultán állt. A csatatéren mintegy húszezer török holttest maradt (köztük a nagyvezíré), tízezren menekülés közben fulladtak a Tiszába, a császáriak alig 700 embert vesztettek.

A törökök ellenállását megtörte a vereség, s már 1698 elején béketárgyalások kezdődtek angol és holland közvetítéssel. A békében - Oroszországot kivéve, amely mindenáron utat akart nyitni magának a Fekete-tengerhez - a Liga hatalmai is érdekeltnek mutatkoztak. A Habsburg kincstárat alaposan megviselte a háború, Magyarország kivérzett, ráadásul küszöbön ált a spanyol örökösödési háború. A békekongresszust semleges területen, a porig rombolt Karlóca falu mellett, a Duna közelében rendezték meg, ahol valóságos sátorvárost építettek fel.

A Szent Liga egysége ekkorra már a múlté volt, a belső marakodások nyomán végül minden ország külön tárgyalt a Portával. Alapul a status quo fenntartását vették az "uti possidenti" elv alapján - azaz mindenki az általa elfoglalt területet tartotta meg. A megbeszélések viharos tempóban zajlottak, mivel a kemény tél miatt a diplomaták igencsak fáztak a sátrakban.

A bécsi udvar - súlyos területi engedmények árán - egész Magyarország területét megkapta, kivéve a Temesközt, s Erdély is a birodalom része lett. Thökölyt és lázadó társait a törökök nem adták ki, de a magyar határtól messze telepítették le őket. Velencéé lett Morea (a Peloponnészosz-félsziget) és az Adriai tengerpart, Lengyelországé Kamenyec és Podolszk, az oroszok megtarthatták Azov kikötőjét, az Oszmán Birodalom most először szilárd határok mögé szorult a Balkánon.

A felek huszonöt évre szóló fegyverszünetet kötöttek, megállapodtak a fogolycserében, a határ menti erődök lerombolásában, a szabad kereskedelemben. A latin és török nyelvű okmányokat 1699. január 26-án 11 óra 45 perckor írták alá, mert a csillagjósok szerint ekkor volt a legkedvezőbb a csillagok állása. Magyarország területének nagy része felszabadult ugyan a másfél évszázados török uralom alól, de állami szuverenitása nem nyert megfogalmazást és a török veszély sem múlt el teljesen. A sérelmek miatt is kezdődött 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc, mert Karlócán "sine nobis de nobis" - azaz nélkülünk döntöttek rólunk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár