2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Továbbra sem rehabilitálják a Katynban megölt lengyel tiszteket

2008. november 25. 17:16 MTI

Ismét elutasította a Katynban 1940-ben meggyilkolt lengyel tisztek rehabilitálását a moszkvai városi bíróság - közölte a sajtóval kedden az orosz fővárosban Anna Sztavickaja, az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje, aki egyben azt is kilátásba helyezte, hogy a kérdésben a Európai Emberi Jogi Bíróságához fordulnak.

Az áldozatok hozzátartozóinak jogi képviselői azt kérték, hogy a bíróság vizsgálja felül az egyik kerületi bíróság korábbi döntését, amellyel az elzárkózott a rehabilitációtól, de a keddi ítélettel a városi bíróság helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet.

A katyni eseményekről - lengyel katonatisztek 1940-ben történt tömeges lemészárlásáról - első ízben 1992-ben kerültek elő szovjet dokumentumok a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) különleges archívumából, annak is az 1. számú dossziéjából, amelyet kizárólag a párt főtitkárai használhattak. Akkor Borisz Jelcin államfő javasolta az alkotmánybíróságnak, hogy a dokumentumokat az SZKP ügyében folyó jogi eljáráshoz csatolják.

Az iratok alátámasztották, hogy az egykori Szovjetunió különböző területein, köztük a Szmolenszki területen lévő Katyn mellett csaknem 20 ezer lengyel sorkatonát és tisztet lőttek agyon. Az áldozatok között nagyon sok, a háború elején mozgósított értelmiségi volt, akiket akkor ejtettek hadifogságba, amikor a Vörös Hadsereg 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum alapján átlépte Lengyelország keleti határát. Az első tömegsírokat már 1943-ben megtalálták.

Moszkva nem vállalta a felelősséget a gyilkosságokért, s a nácikat vádolta a mészárlás elkövetésével egészen 1989-ig, noha már az 1980-ben megkötött szovjet-lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködési megállapodás közös történész-bizottság alapítását irányozta elő a Katynban történtek vizsgálatára. Az SZKP archívumából előkerült dokumentumokat nem sokkal megtalálásuk után átadták Lengyelországnak.

Az orosz legfőbb katonai ügyészség 2006 februárjában úgy ítélte meg, hogy az agyonlőtt lengyel hadifoglyok nem tekinthetők a politikai repressziók áldozatainak, mivel már nem állnak rendelkezésre dokumentumok arról, hogy miért vonták felelősségre őket, és így nem vonatkoztatható rájuk a rehabilitálási törvény. A rehabilitációt elutasító későbbi ítéletek arra is hivatkoztak, hogy nem azonosították az áldozatokat, s az elkövetők sem ismertek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár