1956 és 1989: a hatalom viszonya a mártírokhoz

Kettejük sorsában sok a hasonlóság: jeltelen sírból kellett kiásni őket, mindketten a kommunista eszme elkötelezettjeként haltak meg, továbbá Rajk és Nagy végleges elhantolása egyben alkalmat kínált a rendszer ellen lázadók néma demonstrációjának megtartására is. De vegyük csak sorjában a történteket.

A mindenkori hatalom szempontjából nézve ezek a ceremóniák meglehetősen kínosak voltak: a legfelsőbb vezetők nem is jelentek meg egyiken sem. 56-ban Gerő és Kádár `véletlenül` pont akkor külföldön tartózkodott, de Nagy Imre koporsójánál sem álltak egykori ítészei.

Az özvegy, Rajk Júlia, a társadalom és a fiatal kommunista értelmiségiek által viszonylag gyorsan kikényszerített Rajk-temetés bakik sokaságát eredményezte. A gyászszertartás október 6-ra esett, de a pártból senkinek sem tűnt fel, hogy ez a dátum kissé áthallásos lehet. Erre Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára később így emlékezett: `Ami szomorú, hogy egyikünknek sem jutott eszünkbe, hogy okt. 6. az egy nagyon rossz dátum, mert az aradi vértanúk napja az, és nem jó, ha a kettő együtt van, elfogadtuk, és meg is csináltuk.`

Rainer M. János történész annyit tesz mindehhez: `Az iratokban semmi nyoma nincs annak, hogy az MDP politikai bizottsága, amely hát legfelsőbb szinten jóváhagyta ezt, hogy hogyan történjen, egyáltalában tudatában lett volna annak, hogy ez megegyezik az aradi vértanúk napjával. Az egybeesés természetesen a legkülönfélébb analógiákra adott okot: a pártellenzék befolyása alatt álló sajtó, elsősorban az Irodalmi Újság, a Magyar Nemzet, meg más lapok is, ezt bőségesen kihasználták. A habsburgi önkény és a sztálini önkény áldozataiként állították egy sorba tulajdonképpen a tábornokokat egyfelől, illetve Rajkot és társait másfelől.`

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?